Nyilatkozat változásbejegyzésről

Kérdés: Ajánlatkérőként felmerült bennünk, hogy a közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozótól, illetve kapacitást biztosító szervezettől nem szükséges nyilatkozatot kérni a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérők a nyilatkozat és a becsatolt változásbejegyzés alapján győződtek meg arról, hogy egy gazdasági szereplő esetében a bírálati szakasz során várhatóak-e változások, amelyek érinthetik a részvételi jelentkezés, illetve az ajánlat tartalmát.A 321/2015. (X...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Második helyezett választásának lehetősége

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a túl magas árat megajánló ajánlattevő ajánlatára vonatkozó indokolást nem akarja elfogadni, akkor lehetséges az értékelési szempont szerint soron következő ajánlattevőt kihirdetni nyertes ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...a felvilágosításkérés és eredménytelenségre vonatkozó döntés az eljárási cselekmények sorában hol helyezkedik el. Az ún. fordított bírálat esetén az ajánlatkérő először az értékelési sorrendet állítja fel, azaz az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] ...benyújtott ajánlatok bírálatáról a Kbt. XIII. fejezete rendelkezik. Ebben kerül leírásra a bírálat menete az alábbiak szerint:"Kbt. 69. § (1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Nyilatkozat ajánlat fenntartásáról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2a) bekezdése alapján kéri fel az ajánlattevőket az ajánlataik fenntartására, akkor az ajánlattevőknek kifejezetten nyilatkozniuk kell ajánlatuk fenntartásáról, vagy ebben az esetben is irányadó a Kbt. 70. § (2) bekezdésének azon fordulata, miszerint "ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja"?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.(2a) Ha az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát az ajánlati kötöttség (2) bekezdés szerint meghatározható legfeljebb kilencven, illetve százhúsz napos időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Tárgyalás kezdeményezésének indoka jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslati eljárás kezdeményezése során érdemes-e tárgyalást is kezdeményezni, vagy annak nincs jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. főszabályként tárgyalás nélküli bírálatot ír elő a jogorvoslati fórum részére.A 161. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el, kivéve, ha a tárgyalás tartása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...látunk, hanem sokkal inkább a termék azonosításához szükséges információ közlésének alapvető szükségességét, mely az ajánlat bírálatához elengedhetetlen azon túl, hogy nehezen igazolható az aránytalan gazdasági sérelem a termék típusának nyilvánosságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...a különbségtétel az európai közbeszerzési irányelvek hazai implementálása során került a jogszabályba, melynek célja a bírálati szakasz továbbszakaszolása aszerint, hogy mikor értékel az ajánlatkérő nyilatkozatokat, mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Adatbázisok ellenőrzése uniós eljárásrendben

Kérdés: Uniós eljárásrendben mikor és kivel kapcsolatban kell az adatbázisokat ellenőriznem?
Részlet a válaszából: […] ...kötöttség beálltával vagy a részvételi jelentkezési határidő lejártával kell haladéktalanul ellenőrizni az adatbázisokat, még a bírálat elején, főszabályként minden részvételre jelentkezővel és az ajánlattevővel kapcsolatban.A Kbt. 69. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Tárgyalás tartása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mikor szükséges tárgyalást tartani a jogorvoslat során, és lehet-e kérni, hogy tartson tárgyalást a jogorvoslati fórum (DB)?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési jogorvoslati fórum a Kbt. 161. §-ának (1) bekezdése értelmében főszabályként kifejezetten tárgyalás nélküli bírálatot említ, és kivételes esetben teszi szükségessé a joggyakorláshoz, tényállás tisztázásához, döntés meghozatalához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] ...valójában hamis adatszolgáltatás esetében egy felvilágosításkérés véleményünk szerint segít egyértelművé tenni a helyzetet, mely a bírálat során nem ütközik a többszörös hiánypótlás tilalmába, ugyanakkor lehetőséget biztosít az ajánlattevő számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
1
2
3
5