Második helyezett választásának lehetősége

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a túl magas árat megajánló ajánlattevő ajánlatára vonatkozó indokolást nem akarja elfogadni, akkor lehetséges az értékelési szempont szerint soron következő ajánlattevőt kihirdetni nyertes ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...a felvilágosításkérés és eredménytelenségre vonatkozó döntés az eljárási cselekmények sorában hol helyezkedik el. Az ún. fordított bírálat esetén az ajánlatkérő először az értékelési sorrendet állítja fel, azaz az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem. Fontos kiemelni, hogy a rendelkezés kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlatára vonatkozik, ezért fordított bírálat hiányában az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban az értékelési cselekményeket és a bírálati cselekményeket el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéskötésig, amikor is a szerződés valószínűsíthetően teljesítés nélkül megszűnne, hanem a közbeszerzési eljárás már a bírálati szakasz cselekményeinek elvégzése nélkül lezárulhat az eljárás eredménytelenné nyilvánításával.A Kbt. 135. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartoznak a kizáró okok hatálya alá, vagy az ajánlattevők nem alkalmatlanok [Kbt. 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontjai], mivel a bírálatot nem végezte el, hanem egyszerűen fedezet hiányában nyilvánította eredménytelenné (nem érvénytelenné) az eljárást. Ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...lényegesen a feltételeken, és nem kizáró ok vagy alkalmassági probléma miatt történt az ajánlatok érvénytelenítése, továbbá valódi bírálat történt az eljárásban. Erre utal a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja, mely rendelkezés szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

A Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredménytelenné nyilvánítása

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban hogyan kell eljárni abban az esetben:
- Ha a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a nettó 300 millió forintot, és nincs tárgyalás (a tervezői árazott költségvetés szerint a becsült érték nettó 300 millió forint alatt volt, tehát jogszerű volt az eljárásfajta választása)? A Kbt. melyik szakasza alapján eredménytelen az eljárás?
- Ha a beérkezett ajánlatok között van olyan ajánlat, ami nettó 300 millió forint alatt van, és érvényes, alkalmas, és van olyan, ami nettó 300 millió forint felett van? A nettó 300 millió forint feletti ajánlat is bevonható a bírálatba?
Ha a legjobb ár-érték arány elérése esetén sem tud az ajánlattevővel az ajánlatkérő szerződést kötni, milyen indokkal utasíthatja el? A nettó 300 millió forint feletti ajánlatok érvénytelenek a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján? Elbírálhatók és érvényesnek tekinthetők a nettó 300 millió forint feletti ajánlatok is?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben a Kbt. 75. § (2) bekezdésének b) pontja alapján nyilvánítható eredménytelenné az eljárás, hiszen a 75. § (4) bekezdésében foglaltak szerint igazolható, hogy a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Összegzés javítása bírálóbizottság általi elírás miatt

Kérdés: Amennyiben nem az ajánlattevő oldalán felmerült hiba miatt van változás az adatokban, hanem a bírálóbizottság írta el az összegzésben foglaltakat, javíthatom-e azt, és ez módosításnak minősül-e? Mivel emiatt eredménytelen az eljárás, ilyen változás lehet-e az összegzés javításában/módosításában?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése nem határolja le, hogy csak abban az esetben lehet összegzést módosítani, ha a bírálat során változás történik, mert például előzetes vitarendezés következtében, valamely ajánlattevő hiánypótlását követően mégis érvényes lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Ajánlatok azonossága

Kérdés: Bírálati szempont az ár, illetve legkedvezőbb ellenszolgáltatás. Az ajánlattevők ugyanazon ellenszolgáltatást határozták meg. A felhívásban erre az esetre nem szerepelt megoldás. Miként járhat el az ajánlatkérő törvényesen?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben nem alkalmazható aközbeszerzési törvény 90. §-ának (2) bekezdése, hiszen nem összességébenlegelőnyösebb bírálati szempontról beszélünk. A törvényes megoldás tehát abírálat ellehetetlenüléséből kifolyólag az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Értékelési rangsortól eltérő döntés jogszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési pályázatok értékelési rangsorától eltérően dönthet-e a képviselő-testület?
Részlet a válaszából: […] ...testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kellkészíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálatilapjai is. Amennyiben a döntést hozó személy vagy testület másként dönt, akkorannak az értékelőbizottság munkájának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.