Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] ...benyújtott ajánlatok bírálatáról a Kbt. XIII. fejezete rendelkezik. Ebben kerül leírásra a bírálat menete az alábbiak szerint:"Kbt. 69. § (1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Közös ajánlatkérés

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként egy másik háttérintézménnyel közösen tervezünk közbeszerzést. Közösen szeretnénk az eljárást előkészíteni, bírálni és értékelni, az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...más ajánlatkérő(k) nevében (is) folytatja le a közbeszerzési eljárást."A közbeszerzési eljárás közös előkészítése és közös bírálata kapcsán azt a megoldást javasoljuk, hogy erre az eljárásra készítsenek egy "egyedi eljárásrendet" tartalmazó dokumentumot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Többváltozatú ajánlattétel

Kérdés: Véleményük szerint többváltozatú ajánlattételnek minősül, ha egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során benyújtott szakmai ajánlatban az ajánlattevő olyan gyártói cikkszámot jelölt meg, amely nem az általa megnevezett termék cikkszáma?
Részlet a válaszából: […] ...többféle terméket ajánlott meg az ajánlattevő. Ahhoz, hogy ez eldönthető legyen, véleményünk szerint az ajánlatkérőnek az ajánlat bírálata során az ajánlat egészét, azaz a becsatolt összes dokumentumot, nyilatkozatot együttesen kell vizsgálnia, és az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéskötésig, amikor is a szerződés valószínűsíthetően teljesítés nélkül megszűnne, hanem a közbeszerzési eljárás már a bírálati szakasz cselekményeinek elvégzése nélkül lezárulhat az eljárás eredménytelenné nyilvánításával.A Kbt. 135. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Feltételes közbeszerzési eljárás indíthatósága banki hitel ajánlatkérő általi igénylése esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzési eljárás indítása esetén az ajánlatkérő által igényelt banki hitel is megalapozza-e a feltételes közbeszerzési eljárás indításának lehetőségét, feltételeit? A banki hitelfelvétel, hitelkérelem benyújtása, elbírálása az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli, előre nem látható körülménynek, feltételnek minősül-e, minősíthető-e? Amennyiben igen, akkor ez a feltétel előírható a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a pénzintézet többféle megoldást javasol, melyek közül az ajánlatkérő dönti el, melyiket alkalmazza, majd ezt követi a hitelbírálat. A döntés nem nyilvános, külső szereplő számára eredménye nem elérhető, visszaélésszerű alkalmazására van lehetőség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő az árlejtéstől eltekint, így másként áll be az ajánlati kötöttség, gyakorlatilag visszamenőleg. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...424/2017. kormányrendelet az ajánlati kötöttséget aszerint szabályozza, hogy sor került-e az árlejtésre vagy sem. Mivel az árlejtés a bírálati szakaszban történik, mindenképpen érvényes ajánlattevő kell, hogy az árlejtésben részt vegyen. Ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Kizárás "nulla megajánlás" esetén

Kérdés: Kizárható-e már az eljárást megindító felhívásban a részletes költségvetésben egyes esetekben tett nulla megajánlás miatt az ajánlattevő, mert például a konkrét esetben nem volt értelmezhető a munkabér? (Az eredeti dokumentumban az ajánlatkérő nem utalt kifejezetten kizárásra, de az összegezésben utal erre az indokra.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőt attól, hogy éljen a közbeszerzésben biztosított lehetőségével, és egyben jogszerűtlenül mentesíti magát az érdemi bírálat elvégzése, vizsgálat kötelezettsége alól, mely jogsértő eljárásnak tekinthető.Ebben az esetben az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] ...ennek a lehetőségét, az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben a döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

A FAKSZ felelőssége a döntési folyamat jogszerűsége vonatkozásában

Kérdés: Az eljárást részekre bontottuk, majd visszavontuk, végül egyben írtuk ki. A váltásnak elsősorban szakmai okai voltak. Ez a döntési folyamat számonkérhető-e a FAKSZ-on?
Részlet a válaszából: […] ...kizárása esetén ennek indokait (...).Mivel a hirdetmény visszavonásra került (feltételezzük a kérdés alapján, hogy még nem jutott bírálati szakaszba az eljárás), úgy az eljárás újra előkészítő szakaszba került, és új eljárás indult meg. Jogi akadálya nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben a döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.
1
2
3
6