Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság - vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével szemben indított közigazgatási perben a bíróság - a szerződés megkötését engedélyezi [156. § (4) bekezdés]. Ha időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszából: […] ...a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg – ia) és ib) alpontok.A C-387/14., ún. ESAPR PROJEKT ügyben az Európai Unió Bírósága úgy foglalt állást, hogy nem kell a hamis adatszolgáltatásnak feltétlenül szándékosnak lennie, hanem megalapozza azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Ajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntés megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatunk érvénytelen lett, míg a versenytársunk hasonló aránytalanul alacsony ár ellenére mégis nyerhetett. Meg lehet-e támadni a döntést?
Részlet a válaszából: […] ...ez a joggyakorlat szerint az ügyfélképesség megállapításához nem elegendő." (Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.036/2003/5. és Legfelsőbb Bíróság Kf.III.37.539/2001/4. számú ítélete.)A Döntőbizottság szerint ezen az sem változtat, hogy a kérelmező szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Több részre tett ajánlat módosítása

Kérdés: Ha az ajánlattevő több részre tett ajánlatot, nyilatkozhat-e úgy a későbbiekben, hogy mégsem szeretne egy részben indulni?
Részlet a válaszából: […] ...visszalépésre lehetőség van, azonban ez nem minden esetben jár a fenntartott részekre vonatkozó ajánlat érvényességével. Az Európai Bíróság megerősítette C-324/14. számú döntésében, hogy a későbbi nyilatkozat, amennyiben befolyásolja az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Árverés indítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság D.102/2013, valamint D.204/2013. számú döntése.Ritka, hogy elektronikus közbeszerzési témájában az Európai Bíróság megnyilvánuljon. A C-324/14. számú ügyben kifejti az alábbiak szerint, hogy minden érvényes ajánlatot benyújtót meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Termékminta megőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A termékmintákat meddig kötelező megőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat – jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszából: […] ...a jogorvoslati eljárásban, ahol a másik cég ajánlatánakérvényességét megállapította a Döntőbizottság, az ajánlattevőnek joga vanbírósághoz fordulni a másik ajánlattevő ajánlata érvénytelenségének megállapításavégett. Ha mindez nem sikerül, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Képviselő "helyettesítése"

Kérdés: Ha az ajánlattevő cégjegyzésére, képviseletére jogosult személy egy adott közbeszerzési eljárásban – például szabadsága miatt – nem tud az ajánlattevő képviseletében eljárni, és a céget a cégjegyzékbe bejegyzett adatok szerint csak egy személy képviselheti, mi a teendő? Ki járhat el ebben az esetben, és hogyan igazolhatja képviseleti minőségét?
Részlet a válaszából: […] ...a Pp. az okiratok vonatkozásában akövetkező rendelkezéseket tartalmazza:– az olyan papíralapú vagy elektronikus okirat, amelyetbíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörénbelül, a megszabott alakban állított ki, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény célkitűzéseinekfigyelembevételével;– az Európai Közösségek közbeszerzési joganyagában és azEurópai Bíróság vezető közbeszerzési tárgyú ítéleteiben történő tájékozódásra;– az Európai Közösségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.