Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...történő kapcsolattartást nem kell alkalmazni a közbeszerzési eljárás előkészítési szakaszához kapcsolódó egyes nyilatkozatokra (pl. becsült érték felmérése), a közbeszerzési szerződés megkötésére és a szerződés megkötését követő kommunikációra (kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Előzetes piaci konzultáció és EKR

Kérdés: Előzetes piaci konzultációt szeretnénk kezdeményezni egy orvosiműszer-beszerzést megelőzően. Kötelesek vagyunk az EKR-t használni az előzetes piaci konzultációra?
Részlet a válaszából: […] ...piaci konzultáció kötelező alkalmazása több tényezőtől függ, összetett feltételrendszert kell vizsgálni. Függ többek között a becsült érték nagyságától, a lefolytatni kívánt eljárási típustól, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Értékhatárok egyes ajánlatkérők esetében

Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást megindító hirdetményt közzétette, vagy a hirdetmény nélküli eljárást elindította, azt az évet "terheli" az adott beszerzés becsült értéke, tehát nem kerül elszámolásra a következő években. Mivel a kérdés árubeszerzésre vonatkozik, úgyszintén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek valóban jogában áll eredménytelenné nyilvánítani egy eljárást, amennyiben a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások közül valóban létezik olyan jogalap, mely lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Eljárás FAKSZ-szolgáltatás 2021. február 1-jét követő igénybevétele esetén keretmegállapodás hiányában

Kérdés: Mit kell tennem, ha még nincs hatályban keretmegállapodás, amennyiben a FAKSZ-szolgáltatást a központosított közbeszerzési rendszerből kell igénybe vennem februártól?
Részlet a válaszából: […] ...kíván igénybe venni. A bejelentés során azonosítani kell a közbeszerzési eljárás tárgyát, az alkalmazandó eljárásrendet, a becsült értéket, a fedezet forrását, valamint a járulékos közbeszerzési szolgáltatást nyújtó tanácsadót, amennyiben ismert,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Közvetlen megrendelés és újraversenyeztetés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy több keretmegállapodásos partner esetében egy adott értékhatárig köteles legyen az intézmény rendelni, felette újraversenyeztetni? (Nem központi beszerző szervezetként kérdezzük, hanem önkormányzati intézmények számára történik a keretmegállapodás megkötése, és ott alkalmaznánk a központosítottban már látott megoldásokat.)
Részlet a válaszából: […] ...– szabadon alkalmazhatja. Amennyiben az ajánlatkérő maga úgy dönt, hogy a közvetlen rendelést feltételhez köti, például egy adott becsült érték alatt biztosít rá lehetőséget, ezzel a saját szabályrendszerét állítja fel a keretmegállapodás működtetése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési díj mértéke legfeljebb– a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Közbeszerzési terv adattartalma és feltöltése

Kérdés: Az új közbeszerzési terv tartalma túlzottan részletes. Van-e lehetőség az eltérésre és annak más formátumban történő feltöltésére, ahol egyes sorokat összevonva adjuk meg a becsült értéket?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet, eltérve a Kbt. szabályaitól, nagyon pontosan meghatározza az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben megjelenítésre kerülő közbeszerzési terv minimális adattartalmát az alábbiak szerint.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
Részlet a válaszából: […] ...előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére.A Kbt. kivételi köre tehát, amennyiben a becsült érték meghatározása a Kbt. szerint történt, kivételként kezeli a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Képzési költségek egybeszámítása

Kérdés: Egy cég a saját dolgozóinak rendszeresen tart néhány napos továbbképzést az ország több pontján. Ehhez szállodai és éttermi-büfé szolgáltatásokra is szükség van: van, ahol csak szállodai, van, ahol csak éttermi büfé, és van, ahol mindkét szolgáltatás szükséges. Ezeket hogyan számítjuk egybe? Az egészet egybe kell számítani, vagy külön a csak szállodai, külön a csak éttermi és külön a szállodai és éttermi szolgáltatásokat, vagy külön az összes szállodai és külön az összes éttermi szolgáltatást? Ezen belül még az ország különböző pontjain szükséges szolgáltatásokat hogyan kezeljük? Mi van akkor, ha a képzés helyén (abban az épületben, ahol a képzést tartják) van büfé vagy étterem?
Részlet a válaszából: […] ...egybeszámítási szabály – Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése -jelenleg az alábbiak szerint fogalmaz.A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani,amelyek– beszerzésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
1
2