Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus kapcsolattartás és az EKR mellőzése következhet magából a Kbt.-ből [Kbt. 41. § (1) és (3) bekezdés], azaz pl. ha a beszerzés és/vagy az eljárási cselekmény valamilyen sajátossága miatt az írásos és elektronikus kommunikáció nem lehetséges vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Bírálóbizottsági tagok tiszteletdíjának egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő tervpályázati eljárást kíván lefolytatni, melyhez a bírálóbizottsági tagként nemzetközileg is elismert műszaki és a beszerzés tárgya szerinti szakembereket kíván megbízni. A munkaviszonyban történő alkalmazást nem támogatja az ajánlatkérő, azonban a megbízási szerződés keretében történő díjazásuk összege előreláthatólag meghaladja a nettó 15 millió forintot. Ebben az esetben arra van-e lehetőség, hogy a tagok díjazását külön-külön szakmacsoportonként számolja az ajánlatkérő (pl. külön az építész, a tervpályázat tárgyát képező szakmai, jogi, pénzügyi szakértelem mellett)? Ugyanis a projekt nagyságára tekintettel több azonos végzettségű tag lesz (pl. 4 fő építész, 3 fő múzeumszakmai). Amennyiben nem lehetséges, úgy a munkaviszonyban történő foglalkoztatáson kívül milyen jogszerű megoldás alkalmazható ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés jogszerűen teljes biztonsággal közbeszerzés nélkül nem megoldható. A jogi és pénzügyi szakértelem véleményünk szerint leválasztható, hiszen vélhetően nem képes rá azonos szereplő, hogy biztosítsa, továbbá más jellegű tevékenységről van szó, még akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Tervpályázati eljárás indítása

Kérdés: Szükséges-e igazolnom, hogy indíthatok tervpályázati eljárást, az eljárást megindító hirdetményben tovább tervezés esetében, vagy saját magam döntöm ezt el?
Részlet a válaszából: […] ...a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése, mely szerint az ajánlatkérő dönt arról, hogy a tervszolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást megelőzően szükséges-e tervpályázati eljárás lebonyolítása.Esetleg félreérthető lehet, hogy a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Tárgyalás tervpályázati eljárásban

Kérdés: A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet alapján jól értelmezem-e, hogy tárgyalásos tervpályázati eljárás nem indítható? Ha igen, akkor mi értelme van annak, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját pedig tartalmazza a szabályozás, de abban nincs szabadsága az ajánlatkérőnek, hogy azt választhassa, miközben más szempontból meg dönthet többféle tervpályázati eljárás választása között?
Részlet a válaszából: […] ...de a tervező kiválasztásához és a közös munka előkészítéséhez biztosan jobban hozzájárul, mint a tervezés és építés együttes beszerzése esetében lebonyolított tárgyalásos eljárás. Ez utóbbi esetben nincs is lehetőség tervpályázati eljárás lefolytatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Eljárásindítás módja DBR és keretmegállapodás esetén

Kérdés: A DBR-eket és a keretmegállapodásokat EKR-ben írják ki?
Részlet a válaszából: […] ...dinamikus beszerzési rendszerek és keretmegállapodások esetében is a Kbt. 41. § (4) bekezdésében meghatározott főszabály irányadó, mely szerint az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer csak közvetlen megrendelés vagy elektronikus katalógus menedzselése miatt hagyható el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Ajánlattételi felhívás határideje a Kbt. 107. §-a esetében

Kérdés: Meghívásos eljárás esetén, amit szeretne az ajánlatkérő lebonyolítani, a részvételi jelentkezésről készült dinamikus beszerzési rendszerrel összegzés után mennyi idővel kell az ajánlatkérőnek felhívnia ajánlattételre? Illetve ezt az ajánlattételi felhívást az EKR felületén kell megtennie, akkor is, ha a részvételi felhívásban megjelölte, hogy adott esetben a dinamikus beszerzési rendszert egy EKR-en kívüli felületen szeretné lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...végezheti, melyről negyed­évente tölt fel információt az EKR-be.A Kbt. előzőekben hivatkozott rendelkezései szerint:-a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] ...fontos az ajánlattevőnek, mert az elemszámtól függően kerül megállapításra az igazgatási szolgáltatási díj. Ennek mértékét a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. MvM rendelet határozza meg. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A Közbeszerzési Hatóság kapacitást biztosítóval kapcsolatos ellenőrzési jogköre

Kérdés: A kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóság vizsgálja, hogy a kapacitást biztosító valóban rendelkezik-e azzal a tudással, ami miatt bevonjuk referencia igazolására. Van-e erre joga a kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóságnak?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 187. §-ának (2) bekezdése értelmében a Hatóság (...) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás, valamint a koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosításáról szóló hirdetményeket, ennek során az Ákr. alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Eredményről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételre való megküldésének határideje

Kérdés: A Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése vonatkozásában kérdezem, hogyan értelmezik a 3 munkanapos közzétételt az eredményről való tájékoztatóval kapcsolatban? A törvény úgy fogalmaz, hogy legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének a megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést követő 3 munkanapon belül köteles az ajánlatkérő közzétételre megküldeni a tájékoztatót. A döntést követően még a szerződéskötés előtt fel lehet adni a hirdetményt? A hirdetménybe ilyenkor egy jövőbeni nap kerül a szerződéskötés napjaként megjelölésre. Több rész esetében pedig a Kbt. már az utolsó szerződés megkötésétől számítja a határidőt. Több részre vonatkozó szerződéskötés esetén eszerint meg kell várni az utolsó szerződéskötést, és azt követő 3 munkanapon belül kell feladni a hirdetményt, vagy feladható előbb is?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében az utolsóként meghozott, az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról szóló ajánlatkérői döntéstől kezdődik. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Tervpályázati eljárás "kiszervezhetősége" az EKR-ből

Kérdés: Tervpályázati eljárást lebonyolíthatok-e EKR-en kívül, akár részben, illetve van-e lehetőség a teljes eljárás kiszervezésére?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik a tervpályázati eljárásokra is, a kivételi lehetőségek a tervpályázati eljárásra is hasonlóképpen vonatkoznak, mint a közbeszerzési eljárásokra, erre erősít rá az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
1
2
3
12