Ajánlati felhívás tartalma dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: A DBR során a részvételi jelentkezések elbírálását követően honnan tudja az ajánlattevő, hogy milyen fórumon folytatódik tovább az eljárás? Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell ezt az információt?
Részlet a válaszából: […] ...kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...illetve ezek módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése meghatározza, hogy a részekre történő ajánlattétel esetén az eljárást megindító felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni.A (6) bekezdés értelmében az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Ár-érték alapú értékelési szempontok kialakítása

Kérdés: Milyen európai szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha kötelező nem csak áralapú értékelési szempontokat alkalmazni? Egy ajánlatkérőnek milyen irányt kell követnie, mi szabja meg, hogy milyen nagy a mozgástere, amikor nemcsak áralapú, hanem ár-érték alapú értékelési szempontot kell meghatároznia?
Részlet a válaszából: […] ...döntésében rámutat, hogy az értékelési szempontoknak minden esetben négy feltételnek kell megfelelniük:– kapcsolódniuk kell a beszerzés tárgyához,– egyértelműnek kell lenniük, melyet az ajánlattevőkkel közölni kell az eljárást megindító felhívásban, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Beszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk az épületeire napelemes rendszer kiépítését tervezi KEOP-os pályázat keretében. Kérdésünk a beszerzés tárgyára vonatkozik. A CPV-kódok rendszere és a törvény mellékleteiben foglaltak alapján megállapítható, hogy bár a kiírandó tárgyi közbeszerzés kivitelezésre is vonatkozik a Kbt. 7. §-ának (3) bekezdése szerint, a Kbt. 8. §-ának (1) bekezdését is figyelembe véve nehéz megállapítani a beruházás tárgyát, mivel a napelem beszerzése a meghatározó értékű ebben a beszerzésben, ugyanakkor az alábbi CPV-kódokat is magában foglalja a telepítése: 45310000, 45350000, 45321000, 45317000, 45300000, 45400000, 45315300, 45311100, 4531120, 4511000, 45320000, 45000000, 45317200, 51110000, 51111200, 51111300. A napelemek épületekre történő elhelyezése önmagában nem építésiengedély-köteles tevékenység, csak műemlékek, valamint műemléki területen történt telepítés esetén. A telepítés azonban összefügg az utcai villamos hálózati rendszerrel, mivel a nyert energia abba kerül betáplálásra mérőórán keresztül, ezért gondoljuk, hogy építési beruházásként kell lefolytatni az eljárást, valamint azért, mert telepítése szerepel a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú mellékletében. Jól értelmezzük a problémát?
Részlet a válaszából: […] ...beépítésével, mint elődje. A napelemek CPV-kódját alapul véve (09331000-8, 9332000-5) nem építési beruházási körbe sorolják a beszerzés tárgyát. A Kbt. főszabálya az árubeszerzés során árukörbe sorolja az áru üzembe helyezését is, azaz egységesen kezeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Beszerzés mennyiségének meghatározása

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a Kbt. 46. §-a alapján az ajánlatkérőnek két lehetősége van a mennyiség meghatározására: pontos mennyiséget ad meg, vagy egyirányú százalékos eltéréssel határozza meg a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét? Álláspontom szerint a százalékos egyirányú eltérés lehetősége akkor irány­adó, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a beszerezni kívánt mennyiséget (például földgázenergia). A százalékban meghatározott egyirányú eltérés nemcsak egy variáció, ha nem tudja az ajánlatkérő pontosan megadni a mennyiséget, hanem az egyetlen variáció. Véleményem szerint, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a mennyiséget, akkor százalékosan köteles meghatározni a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét, és csak egyirányú eltérés lehetséges. A hatályos Kbt.-re, annak miniszteri indokolására, valamint a döntő­bizottsági gyakorlatra is figyelemmel az új Kbt. sem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől korlátlan mennyiséggel való eltérést írjon elő a felhívásban akár lefelé, akár felfelé. Jól értelmezem a hatályos szabályozást?
Részlet a válaszából: […] ...az opció alkalmazása, azonban annak célja, rendeltetése is más, de azesetlegesen kirívó bizonytalanságot képes csökkenteni – a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Közműszolgáltatást végző önkormányzat beszerzésének rendje

Kérdés: Ha egy önkormányzati tulajdonú közműszolgáltató helyett a tulajdonos önkormányzat végzi a közbeszerzést, akkor a normál vagy a különös eljárás rendje szerint jár el?
Részlet a válaszából: […] Annak eldöntéséhez, hogy a közműszolgáltatást végzőönkormányzatnak adott esetben az általános vagy a különös eljárásrend szerintkell-e közbeszereznie, a Kbt. 161-168. §-ait kell áttekinteni. Elsőként aztkell megvizsgálnia, hogy az adott közműszolgáltatás megfelel-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Egyszerű eljárás és közszolgáltatók kapcsolata

Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott egy vagy többtevékenysége folytatásával és egyben azon kívüli tevékenységének folytatásávalis összefügg, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 163. §-ban meghatározotttevékenység ellátásához szükséges;– a törvény IV. fejezete szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Eljárásrend a Kbt. "önkéntes" alkalmazása esetén

Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott egy vagy több tevékenységénekfolytatásával és egyben azonkívüli tevékenységének folytatásával is összefügg,de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 163. §-ban meghatározott tevékenységellátásához szükséges.A IV. fejezet szerint kell eljárni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatkérődokumentációt készít, és a dokumentációt az ajánlattételi felhívássalegyidejűleg nem küldte meg;– a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét(nómenklatúra);– a szerződés meghatározását, amelynek megkötése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
1
2