20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban
Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
2. cikk / 20 Előzetes piaci konzultáció és EKR
Kérdés: Előzetes piaci konzultációt szeretnénk kezdeményezni egy orvosiműszer-beszerzést megelőzően. Kötelesek vagyunk az EKR-t használni az előzetes piaci konzultációra?
3. cikk / 20 Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása
Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
4. cikk / 20 Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén
Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
5. cikk / 20 Hirdetményi információk csökkenése
Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
6. cikk / 20 Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése
Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
7. cikk / 20 Eljárás számítási hiba sikertelen vagy nem megfelelő javítása esetén
Kérdés: A számítási hiba javítása az ajánlatkérő feladata az új szabályok alapján. Mi annak a következménye, ha ez a javítás nem sikerül, vagy nem úgy sikerül, ahogyan azt az ajánlatkérő elvárta volna? Mi a helyzet, ha az ajánlatkérő igénye nem megfelelő, mert az ajánlatkérő is rosszul számol? Egyéb kommunikációban jelezze ezt az EKR-ben?
8. cikk / 20 Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
9. cikk / 20 Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése
Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
10. cikk / 20 Kizárólagos jog alapján működő szolgáltatók
Kérdés: Minősíthetők-e a JPE-k kizárólagos jog alapján tevékenykedő szolgáltatóknak? A hírközlésben általános együttműködési háttér, annak a hatályos Kbt. alvállalkozókra vonatkozó szabályrendszerének való megfeleltetése nem egyedi probléma, így azzal valamennyi, közbeszerzésen indulni kívánó hírközlési szolgáltatóm illetve az ilyen szolgáltató szolgáltatásait igénybe venni kívánó kiíró szembesül. A kérdés megválaszolása és a bizonytalanságok kiszűrése azért is nagy jelentőségű, mert a verseny biztosításának érdekében, ugyanabban a közbeszerzési eljárásban egy gazdasági szereplő nem indulhat ajánlattevőként/részvételre jelentkezőként és más pályázó alvállalkozójaként is, tehát a helyzet téves megítélése súlyos következményekhez, kizáráshoz, illetve az egyes eljárások eredménytelenségéhez vezethet. Mi az álláspontjuk mindezek alapján a kérdésben?
