Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő beszerzési igényét központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodásból közvetlen megrendeléssel; írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel; versenyújranyitás lefolytatását követő szerződéskötéssel valósítja meg, úgy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti adatokat, dokumentumokat, így például a közvetlen megrendelést és annak visszaigazolását, továbbá köteles az eljárás adatait, esetleges dokumentumait az EKR-ben rögzíteni? Amennyiben igen, például utazásszervezésnél minden egyes utazás megrendelését külön "eljárásnak" és szerződésnek kell tekinteni, és külön-külön rögzíteni az EKR-ben eljárásként, valamint szerződésként?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, és egyben felhívja a figyelmet arra, hogy milyen adminisztratív kötelezettségeik vannak az ajánlatkérőknek.Az ajánlatkérő a Kbt. 37. § (4) bekezdést érintő szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul köteles közzétenni az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Nem központosított közbeszerzési igény egybeszámítása a központosított beszerzési igénnyel

Kérdés: Amennyiben a KEF-portálon nem beszerezhető egy irodaszer – mivel az nem szerepel a KEF-es keretmegállapodásban –, azonban az ajánlatkérő KEF-es megrendeléseinek az értéke már elérte a nettó 15 millió forintos értékhatárt, akkor ebben az esetben azt a bizonyos 1 db pár ezer Ft-os irodaszert, amely nincs a keretmegállapodásban, csak közbeszerzés lefolytatásával tudjuk beszerezni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés különválasztására nem ad lehetőséget a részekre bontás tilalma szabály (19. §), így a nem központosított közbeszerzési igény egybeszámítandó a központosított beszerzési igénnyel. Ennek következtében pedig a kérdésben jelzett esetben fennáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Beszerzésidíj-fizetési kötelezettség

Kérdés: Akkor is fizetni kell a központosított közbeszerzések keretében megvalósított közbeszerzések értékének 1%-át, amikor a központi beszerző szervezet engedélyt ad arra, hogy én folytassam le az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...díjat fizet. A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére beszerzési díjat akkor fizet, ha a beszerzési igényét az e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...díjat fizet. A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére közbeszerzési díjat akkor fizet, ha a beszerzési igényét a 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti keretmegállapodás vagy más keret jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

KEF által kötött megállapodások teljesítése

Kérdés: Igaz-e, hogy a DKÜ új keretmegállapodások alapján szolgáltat, és már nem lehet a KEF-hez fordulni?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 30/A. § (1) bekezdése alapján a KEF rendeletnek 2019. október 31. napjáig hatályos 1. számú melléklete 1-3. pontja szerinti beszerzési igény kielégítésére alkalmas,– 2019. október 31. napján hatályban lévő KEF rendelet szerinti keretmegállapodások vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő nem venné figyelembe, és nem becsült értéket számolna a részekre bontás tilalma szabály alkalmazásával, hanem csak egyes beszerzési igényeit nevesítené, akkor több értékhatár alatti igényét is a nemzeti rezsim kivételi körébe értené, és alkalmazná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Jogértelmezési kérdések címzettje

Kérdés: Ha a felhívással, illetve a dokumentációval kapcsolatban jogértelmezési kérdéseink merülnek fel, azzal hová fordulhatunk? A KEF-nél például az újraversenyeztető az ajánlatkérő, de nem ő írta ki az alapeljárást? Ebben az esetben milyen lehetőségünk van?
Részlet a válaszából: […] ...során ugyanakkor közvetlenül az azt lebonyolító ajánlatkérőhöz kell fordulni, aki ebben az esetben különbözhet a KEF-től. Ha tehát a beszerzési igényt közvetlenül meghatározó, a szerződést megkötő és a teljesítést igénybe vevő ajánlatkérő a második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Beszerzési ár igazolása központosított közbeszerzésnél

Kérdés: A 168/2004. kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének d) pontjával kapcsolatban kérdezem, hogy ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazása hogyan értendő, tekintettel arra, hogy a kiemelt termékek esetében az ott levő áraknál az esetek többségében mindig lehetne olcsóbbat találni ugyanabban a kategóriában és minőségben. Hogyan élhet az ajánlatkérő jogszerűen a jogszabályban biztosított lehetőségével, ha kötelezően a rendelet hatálya alá tartozó intézmény?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés alapján az (1) bekezdés b) és d) pont­jaiban szabályozott saját hatáskörben történő beszerzés feltétele, hogy az intézmény beszerzési igényét elő­zetesen, a 17. §-ban foglalt adatszolgáltatást teljesítve a központosított közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Egyoldalú jogcselekmények központosított közbeszerzésben

Kérdés: Vannak-e jogszabályi előírások arra, hogy a központosított közbeszerzésben megkötött keretszerződés alatt köteles-e a szervezetek lehívását a keretszerződést megkötött ajánlattevő teljesíteni, vagy visszautasíthatja a teljesítést? A verseny újra megnyitása nélküli esetről van szó, a közbeszerzésben részt vevő és a szállító nem köt egyedi szerződést eltérő feltételekkel. Így kell-e értelmezni a kormányrendelet 24. § (2) bekezdés bf) pontjának arra vonatkozó kikötését, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani? Mi a helyzet, ha a beszerző központosított közbeszerzésben regisztrált szervezet köztudomásúan fizetési nehézségekkel küszködik?
Részlet a válaszából: […] ...SzolgáltatásiFőigazgatóság (KSZF). Keretszerződés esetén az intézmény egyoldalú jognyilatkozatot(megrendelést) bocsát ki a közbeszerzési igénye teljesítésére, azaz külön nemköt szerződést. A központosított közbeszerzés rendszerét szabályozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Önkéntes csatlakozás tárgya

Kérdés: Az önként csatlakozók termékhez vagy szerződéshez csatlakoznak? Azaz van egy élő keretmegállapodás az egyik kiemelt termékre, adott egy önként csatlakozó, a keretmegállapodás alapján megköti az egyedi szerződést. Lejár a keretmeg állapodás, majd a szerződés is, kiírják a keretmeg állapodásra az új eljárást, megkötik a keretmegállapodást. Milyen szabály vonatkozik az önként csatlakozóra?
Részlet a válaszából: […] ...folyamatos ellátottságaa keretmegállapodások és keretszerződések alapján biztosított legyen. Ennekérdekében köteles elutasítani a beszerzési igényt abban az esetben, ha azigénybejelentéssel érintett keretmegállapodásban vagy keretszerződésbenmeghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
2