18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Pótlólagos szakági tervezés egybeszámítása
Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?
2. cikk / 18 Beszerzési igény dokumentálása DKÜ esetében adott beszerzési tárgyra vonatkozó keretmegállapodás hiányában
Kérdés: Hogyan dokumentálható, bizonyítható a DKÜ esetében, hogy az érintett szervezet nem tudja a beszerzési igényét a meglévő keretmegállapodásokból, vagy egyéb keret jellegű szerződésekből kielégíteni, ha nincs az adott termék vonatkozásában keretmegállapodás?
3. cikk / 18 Szerződésmódosítási kötelezettség és dokumentálása
Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?
4. cikk / 18 Többletrendelés reális mértéke
Kérdés: 24 hónapra szerződünk az ajánlatkérővel nyertesség esetén. A szerződésnek természetesen megvan a keretösszege. Az ajánlatkérő a dokumentációban úgy rendelkezett, hogy a keretösszegtől felfelé maximum 50 százalékkal van lehetőség az eltérésre. Ezt lehet így? És mit jelent ez a megfogalmazás?
5. cikk / 18 Alvállalkoztatás közbeszereztetése régi Kbt. hatálya alatt indult, de az új Kbt. hatálya alá is eső keretszerződés esetén
Kérdés: A jelenleg érvényes Kbt. in-house szabálya szerint (Kbt. 173. §) az anyavállalat 2011. augusztus hónapban szerződést kötött velünk 2012-2013. évekre a tervezhető karbantartási-felújítási munkák elvégzésére. A jelen törvény szerint nem kellett lefolytatnunk közbeszerzési eljárást abban az esetben, ha bevontunk alvállalkozókat a munkák végrehajtásába. Információnk szerint a 2012. január 1-jén életbe lépett Kbt. szerint az in-house szabálya változatlanul megmarad, viszont az alvállalkoztatás esetén az alvállalkoztatni kívánt munkát közbeszereztetni kell. Mi az alvállalkozóinkkal – az anyavállalattal 2012-2013. évekre kötött szerződésünk alapján – keretszerződéseket kötöttünk az általuk elvégeztetni tervezett munkákra. A kérdés az, hogy az alvállalkozókkal kötött, 2012-2013. évekre szóló keretszerződés mentesít-e bennünket az alvállalkoztatni kívánt munkavégzés közbeszereztetése alól?
6. cikk / 18 Értékelési szempontok építőmesteri keretszerződés kötésére irányuló eljárásban
Kérdés: Milyen értékelési szempontot javasolnak építőmesteri keretszerződés kötésre irányuló eljárás esetében? (A keretszerződés különböző nagyságrendű munkákra vonatkozhat.)
7. cikk / 18 Keretmegállapodás egy ajánlattevővel
Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
8. cikk / 18 Közbeszerzés, beszerzés saját hatáskörben – központosított közbeszerzési rendszerben
Kérdés: A központosított közbeszerzési rendszerhez kapcsolódóan szeretném tudni, hogy mikor folytathat le az intézmény saját hatáskörben beszerzési vagy közbeszerzési eljárást?
9. cikk / 18 Építési beruházás beszerzése központosított közbeszerzés keretében
Kérdés: Az építési beruházás központosított közbeszerzés keretében történő beszerzésére lát-e lehetőséget? Ha igen, van-e lehetőség arra, hogy az építési beruházás egyes elemeit központosított közbeszerzés keretében szerezzük be, míg más egységét egyéb (például nyílt) eljárás keretében?
10. cikk / 18 Építési beruházás részévé tehető beszerzés
Kérdés: Elvi kérdésként kívánom megfogalmazni a következőket: amennyiben például egy építési beruházás során egy, az ún. klasszikus beszerzői körbe tartozó ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás keretében az épületben elhelyezendő bútorokat (mobíliákat) az építéskivitelezési szolgáltatások részeként, azzal együtt kívánja beszerezni – miközben a bútorok beszerzése a központosított közbeszerzés hatálya alá eső beszerzés lenne önállóan –, akkor az ajánlattételi felhívás szerinti tárgy részévé tehető-e a beszerzés, és ha igen, akkor az építési beruházás tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás helyettesíti-e, kiváltja-e a mobíliákat érintő központosított közbeszerzési eljárást? Ilyenkor a kivitelezőnek kell-e – kvázi alvállalkozói körben – lefolytatnia valamilyen (és ha igen, akkor milyen) közbeszerzési eljárást, vagy ő attól a szállítótól szerzi be a beszállítandó mobíliákat, akitől akarja, hiszen ekkor a mobília beszállítója neki "alvállalkozója"?