A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...nem érintettek, számukra az ÁKSZ mint létező jogintézmény nem releváns. Ezek az ajánlatkérők a közbeszerzési szakértelem biztosítását saját döntésük alapján bárhogy megoldhatják: akár FAKSZ-ok igénybevételével, akár más személy, szervezet bevonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Sürgős informatikai beszerzési igény

Kérdés: Rendkívüli beszerzési igényünk merült fel 12 millió Ft értékben egy informatikai rendszerünk karbantartása során, amit nem terveztünk. Az üzemszerű működés folyamatosságához szükséges a beszerzés soron kívüli megvalósítása, érintett szervezetként saját hatáskörben lefolytathatjuk a közbeszerzési eljárást, vagy erre DKÜ-engedélyt kell kérnünk?
Részlet a válaszából: […] ...kijelölése vagy a tulajdonosi jogokat, illetve az irányítási jogköröket gyakorló döntése alapján merül fel;15. üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igény: az éves informatikai beszerzési vagy fejlesztési tervben nem szereplő, előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból azonosak. A jogi és érdemi azonosságnak a követelménye azonban mérsékelhető a tárgyalásos eljárásokban a megfelelő verseny biztosítása céljából, a 2004/17/EK Irányelv 54. cikkének (3) bekezdésében megkövetelteknek megfelelően.E tekintetben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nemzeti elbánás biztosítása

Kérdés: Uniós eljárásban (árubeszerzés) nemzeti elbánást kell biztosítani a kínai árunak?
Részlet a válaszából: […] A kínai származású áru számára az ajánlatkérő döntése, hogy alkalmazza-e a Kbt. 2. § (5) bekezdés nemzeti elbánás szabályát. A szabály alkalmazása azt jelenti, hogy kizárhatók azon terméket kínáló ajánlattevők, amely termékek származása vonatkozásában nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat tartalmaz a közbeszerzési eljárások lebonyolítására. Kizárólag arra keressük a választ, hogy a közbeszerzési szakértelem biztosítására a továbbiakban általában milyen szabályok vonatkoznak.A Kbt. 27. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés nem változott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Nyilvánosság biztosítása nemzeti rezsimes kivétel esetében

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?
Részlet a válaszából: […] Nem, ebben az estben nincs közzétételi kötelezettsége az ajánlatkérőnek, mivel a törvény alkalmazása alóli kivétel egyben mentesíti az ajánlatkérőket a közzétételi kötelezettség alól, hiszen nem kell lefolytatniuk közbeszerzési eljárást. Kivételek ez alól azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés alábbi értelmezését kell alapul venni, és leválasztani a valós költéstől, igénybevételtől, esetleges későbbi forrás biztosításáról."16. § (1) A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Felelősségbiztosítás építési beruházásnál

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan közbeszerzési eljárást szeretnénk indítani építési beruházás megvalósítására, amelyik nem feltételes. A módosult szabályok alapján az ajánlattevőnek szükséges felelősségbiztosítással rendelkeznie szerződéskötésre?
Részlet a válaszából: […] ...alá tartozó tervezői és mérnöki szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében a szerződéskötő ajánlattevőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.A felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok 2023. szeptember 1-jén módosult 11. § és 26....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Árindokolás elfogadhatósága

Kérdés: Egy több részből álló közbeszerzési eljárásunkban az egyik részben árindokolást kértünk az első helyezettől. Az ajánlattevő beadott egy többoldalas indokolást számításokkal, de egy helyen arra hivatkozik, hogy az ár kialakítása során figyelembe vette, hogy több részben is ajánlatot adott be. Véleményük szerint elfogadható, ha az árindokolásban az ajánlattevő több részajánlat nyertességének lehetőségére hivatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. rendelkezéseinek együttes értelmezése alapján részajánlattétel biztosítása esetében részenként történik az ajánlattétel, a közbeszerzés becsült értékét, tárgyát és mennyiségét az ajánlatkérő részenként is meghatározza, az ajánlatkérő az ajánlatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Kizárólagos jogosult nyilatkozata a gyártó helyett

Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozhat-e a gyártó helyett, amennyiben az ajánlatkérő kifejezetten gyártói nyilatkozatot kér? Az ajánlattevő azt írja, hogy kizárólagos jogosultnak számít, ezért ő nyilatkozhat, és egyébként az ajánlatkérő a gyártót nem definiálta.
Részlet a válaszából: […] ...felelős a járműtípus-jóváhagyás vagy az engedélyeztetési eljárás valamennyi vonatkozásáért, valamint a gyártásmegfelelőség biztosításáért. Nem alapvető fontosságú, hogy az érintett személy vagy szerv közvetlenül részt vegyen az engedélyeztetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
1
2
3
51