DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon

Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
Részlet a válaszából: […] ...lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie, melyről a KKP visszaigazolást küld. Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását a KKP végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...Erre természetesen az ajánlattevő nem kötelezhető, hiszen eleve tisztában van azzal, hogy egyedül van ajánlattevőként az eljárásban a bontást követően. A fedezet mértékét amennyiben nem ismeri, akkor is feltételezhetően magasabb árat adott, melyet az árlejtés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Közbenső döntés "kezelése"

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésére felhívó közbenső döntést ki kell küldeni? Ha igen, akkor az ellen már lehet eljárást kezdeményezni, hogy az ajánlattevő ne csússzon le róla, hiszen az összegezés sokkal később is lehet? Abban az ajánlatkérő csak megismétli a közbenső döntés eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...2-3 vagy több ajánlattevőt is felhívhat igazolásai benyújtására. Amennyiben az ajánlattevő ajánlata az első három között szerepelt a bontási jegyzőkönyv alapján, de az ajánlatkérő nem hívta fel az igazolások benyújtására, az ajánlattevő tudhatja, hogy ajánlata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Üzleti titok védelme az EKR-ben

Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet szerint a bontás időpontjában az ajánlattevők számára hozzáférhetővé válnak az adatok. Egyúttal azt is írja, hogy az üzleti titokra vonatkozóan biztosít helyet az EKR. Hogyan lehetünk abban biztosak, hogy ehhez nem fér hozzá más ajánlattevő (gazdasági szereplő)?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintés módja az elektronikus közbeszerzési rendszerben az, hogy az ajánlatkérő dedikáltan azokat a fájlokat mutatja meg, melyek vonatkozásában az ajánlatkérő jogsértést vélt felfedezni, és erre kezdeményezett iratbetekintést. Az üzleti titkot tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Aláírt nyilatkozatok feltöltésének kötelezettsége

Kérdés: Az űrlap mellett a nyilatkozatokat is fel kell töltenem aláírt formában?
Részlet a válaszából: […] ...felolvasólap csak és kizárólag űrlap formában készíthető elő az ajánlatkérő által, mivel a rendszer ebből generálja automatikusan a bontási jegyzőkönyvet. A rendelkezés értelmében az EKR-ben az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumok között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Ajánlatok beadásának módja részajánlattétel esetén

Kérdés: Részajánlattétel esetében be lehet-e adni az ajánlatot együttesen, vagy ott is darabolni kell azt? (Mindegyik rész bontása egy időpontban van.)
Részlet a válaszából: […] ...különböző időpontúak az ajánlattételi határidők az egyes részek vonatkozásában, akkor a dokumentum részben korábban kerül felbontásra, részben időben – attól függően, hogy mi az egyes részek bontási határideje. Ezért az azonos időpontban bontásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Bontáson készült okiratok

Kérdés: Ha a bontáson nem jelenik meg senki, akkor az ajánlatkérőnek kell-e jegyzőkönyvet készítenie? Ha igen, milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...bontással kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 62. §-a tartalmazza.A rendelkezések szerint az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...tehát ott érhető tetten, hogy a kétszakaszos tárgyalásos eljárás két szakasza összevonásra kerül, azaz a beérkezett ajánlatok bontásáig a nyílt eljárás szabályai irány­adók az ajánlati kötöttség beállta nélkül, majd a tárgyalásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Fedezet értelmezése a közszolgáltatók gyakorlatában

Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...idegen a közszolgáltatói gyakorlattól. Az aránytalanul alacsony ár fedezethez kötése ugyanakkor nem egyedi jelenség, hiszen az ajánlatok bontásakor felolvasott fedezet egyben lehetővé teszi az aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérés előrejelzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségét a beszerzés becsült értékéhez köti a továbbiakban, mely egyben szükségessé teszi a becsült érték megadását a bontás során, méghozzá az egybeszámítási szabály alkalmazása nélkül. Nem újul tehát meg az aránytalanul alacsony árra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
1
2
3