Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, amikor jogorvoslati eljárás indul, és a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az eljárást megindító hirdetményt és dokumentációt.Amennyiben az ajánlatkérő nem folytatott le közbeszerzési eljárást, majd kiderült számára, hogy van olyan piaci szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...köteles ezt a tényt az eljárást megindító hirdetményben jelezni – kormányrendelet 18. §-ának (1) bekezdése,– az ajánlatkérő a dokumentációban köteles tájékoztatást adni arról, hogy a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Fedezet megemelésének lehetősége

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlatok bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés – a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét – részajánlattétel biztosítása esetén részenként. Ezt követően fény derül arra, hogy a legkedvezőbb ajánlat is meghaladja a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Van-e lehetőség a Kbt. szerint a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegének ismertetését követően, a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegének megemelésére?
Részlet a válaszából: […] ...akadálya nincs. Amennyiben az ajánlatkérő a fedezetet eleve nem módosíthatóként jelölte meg az eljárás során, azaz felhívásában, vagy dokumentációjában ezt nyilatkozta, ebben az egy esetben nem növelheti fedezetét, és nem köthet a közzétett értéket meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban I.

Kérdés: A tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok benyújtása előtt a fedezetet ismertetni kell. Hogyan lehetséges ez, ha nem írom elő a végleges ajánlatok benyújtását? Mikor kell ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...nem állt be az ajánlati kötöttség, nem nyújtották be végleges ajánlataikat az ajánlattevők a (7) bekezdés szerint – például a dokumentáció tartalmának változása miatt.A 92. § (7) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek – amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények ellenőrzése

Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közbeszerzési kiírásokat ki ellenőrzi? Az új rendelet szerint nem szabadna hátrányos helyzetbe hozni a kezdő vállalkozásokat, valamint a kivállalkozásokat. Miért a vállalkozásoknak kell igazolni, hogy a megvalósításhoz elegendő pénz áll a rendelkezésükre? Ha "maszekban" építkezek, akkor állnak velem szóba, ha van pénzem. De a boltba sem mehetek be pénz nélkül. Érdekes módon a cégeknél vagy önkormányzatoknál ez fordítva van. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő felelőssége, hogy a Kbt.-nek és egyéb közbeszerzésijogszabályoknak megfelelően készítse el hirdetményét és az eljárásdokumentációját. Ennek érdekében írja elő egyébként a Kbt. ajánlatkérőikötelezettségként, hogy az ajánlatkérő nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg azt is, hogy halasztott vagy részletekben történőfizetésben kíván megállapodni, továbbá korábbi rendelkezés az is, hogy adokumentáció részeként szerződéstervezetet kell készíteni (kivéve a tárgyalásoseljárást és a versenypárbeszédet, ahol elegendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Tárgyalásos eljárás alapjául szolgáló körülmények meghatározása

Kérdés: Milyen részletességgel kell az ajánlati felhívásban meghatározni a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményeket?
Részlet a válaszából: […] ...a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy a felhívásnak,a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nemváltoztak meg; – kivételesen, ha az árubeszerzés, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Keretösszeg mint üzleti titok

Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzésrerendelkezésre álló keretösszeget/forrásösszeget/anyagi fedezet összegét nemkell az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban megjelölnie azajánlatkérőnek. Erre tekintettel az ajánlatkérő eljárása jogszerű.[A Kbt. értelmező rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Fedezet forrásának megjelölése

Kérdés: A dokumentációban szerepelt egy olyan kitétel, miszerint az ajánlatkérő kijelenti, hogy olyan biztosítékkal rendelkezik, amelynek alapján a teljesítés időpontjában a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet a rendelkezésére áll. Elegendő ez a nyilatkozat? Nem kell abban megjelölni, hogy a fedezet milyen forrásból, milyen formában áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […]

Nem. A Kbt. hatályos rendelkezése nem kívánja meg, hogy az anyagi fedezet rendelkezésre állásának módjáról az ajánlatkérő nyilatkozzon.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

"Fedezethiányos" kiírás

Kérdés: Milyen esetben írható ki a pályázat, illetve van-e lehetőség annak kiírására, ha nincs rá anyagi fedezet?
Részlet a válaszából: […] ...vagy teljesítésére nem képes.A 303. § pedig úgy rendelkezik, hogy a felek csak akkormódosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőlegaz ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.
1
2