Eljárási dokumentumok módosítása

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a pályázati feltételeket egy már meghirdetett pályázat esetén, ha tisztázó kérdés érkezik olyan tárgykörben, amiről a pályázati dokumentációban még nem rendelkezett, illetve szűkítő körülménynek minősül-e a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások bemutatásának igénye?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő módosíthatja az eljárási dokumentumokat, melynek korlátja a Kbt. 55. § (6) bekezdése, aminek lényege, hogy nem lehet a módosítás eredménye az, hogy szélesíti a versenyt az ajánlatkérő; ebben az esetben vissza kell vonnia a hirdetményt, és újat kell kiírnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] A külső tárhelyen lévő adattartalom nem része az EKR-nek, így ez akkor sem tekinthető jogszerű megoldásnak, ha technikailag nehezen megoldható az adatok feltöltése, csomagolása, szétdarabolása. A főszabály, hogy az EKR-be feltöltésre kerüljön az adat, mellyel párhuzamosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] ...telek elektromos árammal való táplálása elvégzésre került az ajánlatkérő részéről 2018. október 2-án, így a kiadott közbeszerzési dokumentáció tévesen tartalmazta a hivatkozott feladatot és tételt."Fentiek alapján az ajánlatkérő olyan költségelemet szerepeltetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Eljárás lefolytatása a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését követően

Kérdés: A Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére figyelemmel hogyan kell eljárni? Akár versenyeztetés nélkül is lehet beszerezni, vagy legalább egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz hasonló eljárást kell lebonyolítania az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást lefolytatni.Tekintettel arra, hogy igazolható adatáramlás mellett szükséges biztosítani a pályázati felhívásban, dokumentációban, valamint a támogatási szerződésben vállalt feltételeket, biztosan szükséges esélyegyenlő módon versenyeztetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Egyenértékűség vizsgálata referenciatermék iránti igény esetén

Kérdés: Referenciatermék kérése esetében, amennyiben egyenértékűséget vizsgál az ajánlatkérő, az ajánlattevőnek mihez kell mérnie magát? A többi ajánlattevő termékéhez, vagy a referenciatermékhez, amit az eljárási dokumentumban közöl gyakran az ajánlatkérő mintegy mintaként, avagy a műszaki elvárásokhoz?
Részlet a válaszából: […] ...előírásrendszere a kérelmező által értelmezettnél jóval összetettebb. Az ajánlatkérő ugyanis mind a felhívásban, mind a dokumentációban rögzítette, hogy az árlistában olyan alkatrészeket és karbantartási anyagokat jelölt meg, amelyekkel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Informatikai közbeszerzési terv feltöltése az EKR-be

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?
Részlet a válaszából: […] ...beszerezni szükséges informatikai eszközöket és szoftvereket, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat részletesen felsoroló dokumentáció, a Portálon meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve.Az 1. § (4) bekezdés 4. pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Feltételt tartalmazó ajánlati biztosíték kezelése

Kérdés: Van-e lehetőség az okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték (például: biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó – kötelezvény) esetén az okirat tartalmi hiányának javítására, pótlására? Konkrét esetben az ajánlatkérő a dokumentációban egységesen (mind a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó levél, mind a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény esetében) előírta, hogy azoknak feltétel nélkülieknek kell lenniük. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre, az előírt mértéknek megfelelő összegben bocsátotta rendelkezésre, de a kezességvállalás jogi jellegének megfelelően, a készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény tartalmazott feltételt (nevezetesen az ajánlattevő fizetésre történő előzetes felszólítását). Az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra javíthatja, adhatja a biztosítékot más formában – például óvadékként, vagy benyújthat garanciavállalást? Akkor, amikor az ajánlatkérő okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték esetén feltételnélküliséget ír elő, nem sérül az ajánlattevőnek a Kbt. 54. § (2) bekezdésében biztosított joga, választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályozása értelmében az ajánlatkérő által meghatározott mértékben szükséges rendelkezésre bocsátani az ajánlati biztosítékot. Többek között a Kbt. 54. §-a kitér arra is, hogy a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...az elektronikus kommunikációtól való eltérésre. Hiába állíthatja be az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az ajánlatkérő, hogy a dokumentáció egy részét üzleti titokként kívánja megjeleníteni, ennek következménye, hogy az ajánlattevők nem látják a dokumentumot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Eljárás alkalmassági követelmény hiányos meghatározása esetén

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?
Részlet a válaszából: […] ...a legrövidebb sorban állás is ennek megfelelően alkalmatlanságot eredményez. Előírás hiányában az ajánlatkérőnek nincs lehetősége a dokumentációban megjeleníteni azt, csak a hirdetménytartalom módosításával van jogszerűen lehetőség arra, hogy nullától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...kialakuló különbségeket nem feltétlenül tükrözi megfelelő pontossággal."A döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció 13.9. pontjában kiadott táblázat Elvárás oszlopában, organizációs terv és minőségbiztosítási terv alszempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
1
2
3
12