12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Konzorciumi megállapodások módosíthatósága
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban meghatározta a közös ajánlattétel esetén kötendő konzorciumi szerződés kötelező tartalmi elemeit, és rendelkezett arról is, hogy annak tartalmát a szerződés teljesítéséig nem változtathatják meg a felek. Van-e olyan eset, amikor ez a szerződés mégis változtatható? Közös ajánlattevőként köthetünk-e egymás között további olyan megállapodást, amit nem nyújtunk be az ajánlattal együtt, de rendezzük benne a konzorciális jogviszony dokumentáción túlmenő vonatkozásait is? Ha igen, ennek szabadon változtathatjuk a tartalmát?
2. cikk / 12 Konzorciumi partner elállása a szerződéstől
Kérdés: Konzorciumként nyertük meg a tendert. Megteheti-e a konzorciumi partnerünk, hogy a szerződés teljesítésének folyamata alatt eláll a szerződéstől?
3. cikk / 12 Kbt.-változások 2015-ben
Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
4. cikk / 12 Információkérés lehetősége adott eljárásról
Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredményét hirdetménnyel közzétették. Kérdés, hogyan lehet tudni, milyen alapon folytatták le? Például 1 fős cég, 600 milliós nagyságrendű tervezési munka, alvállalkozó bevonása nélkül. Hogyan vizsgálták alkalmasságát stb.? Az eljárásra vonatkozó dokumentum valahol megtekinthető? Lehet-e információt kérni valahonnan?
5. cikk / 12 Hiánypótlás ajánlati biztosítékra
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
6. cikk / 12 Nyilatkozatok "egyesítése"
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetővé tette a közös ajánlattételt konzorcium keretében. Előírta, hogy a közös ajánlattevőknek az ajánlathoz csatolni kell az együttműködésről szóló megállapodást, valamint nyilatkozniuk kell az egyetemleges felelősségvállalásról, és a megállapodást, valamint a nyilatkozatot cégszerű aláírással kell ellátni. Érvénytelen az ajánlat, ha a fentieket egy dokumentum keretében nyújtjuk be, de az tartalmilag és formailag is megfelel a kiírásban foglaltaknak?
7. cikk / 12 Hiánypótlás meghatározásával kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségek
Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?
8. cikk / 12 Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége
Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
9. cikk / 12 Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában
Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
10. cikk / 12 Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben
Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?