Meghatalmazó dokumentum helye kapacitásnyújtás esetén

Kérdés: Miért kéri az ajánlatkérő, hogy a kapacitást nyújtó nyilatkozatában helyezzem el azt a nyilatkozatot, miszerint a kapacitást nyújtó meghatalmazza az ajánlattevőt arra, hogy az EKR-be adatokat töltsön fel helyette? Miért lényeges, hogy egy nyilatkozatban legyen, ha két nyilatkozatot adott be az ajánlattevő – ráadásul egy dokumentumban, ahogyan az ajánlatkérő kérte, és tartalmilag semmi kifogás nem lehet? Szükséges-e hiánypótolnom?
Részlet a válaszából: […] ...Hasonló ügyben, a Közbeszerzési Döntőbizottság nem erre az álláspontra jutott. AD. 237/2020. számú ügyben az ajánlatkérő a dokumentáció részeként kiadta a meghatalmazásmintát, amely vonatkozásban úgy rendelkezett, hogy adott esetben csatolni kell. Az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén

Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő az árazott költségvetés aláírását azért kéri, mert a kötelezettségvállaló számára szeretné elő­írni, hogy biztosan vállalja a kötelezettséget, nem felel meg számára az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben jogosultsággal rendelkező munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] A külső tárhelyen lévő adattartalom nem része az EKR-nek, így ez akkor sem tekinthető jogszerű megoldásnak, ha technikailag nehezen megoldható az adatok feltöltése, csomagolása, szétdarabolása. A főszabály, hogy az EKR-be feltöltésre kerüljön az adat, mellyel párhuzamosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része

Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
Részlet a válaszából: […] ...írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől.A kiegészítő tájékoztatás "dokumentációhoz tartozását" erősíti a Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése, mely a közbeszerzési dokumentumokból célzottan kiemeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...az elektronikus kommunikációtól való eltérésre. Hiába állíthatja be az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az ajánlatkérő, hogy a dokumentáció egy részét üzleti titokként kívánja megjeleníteni, ennek következménye, hogy az ajánlattevők nem látják a dokumentumot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén

Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
Részlet a válaszából: […] Igen, nincs annak akadálya, hogy az ajánlatkérő saját maga ellen jogorvoslati eljárást indítson. A közelmúltból válogatva például a D.192/2018. határozat utal arra, hogy ajánlatérő nem kért kiegészítő információt, majd előzetes vitarendezést követően már az összegezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Cégkivonat elfogadhatóságának kritériumai közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az Igazságügyi Minisztérium által fenntartott (http://www.e-cegjegyzek.hu/) webhelyen egy adott napon megtekintve a cégadatokat a megjelenő cégkivonatban az alábbi megfogalmazás található: "... cég ... napján hatályos adatai a következők:" Ha egy cég adataiban nincsen változás, akkor ez a dátum a megtekintés napjához képest meghaladhatja a 60 napot is. Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban meghatározta az alábbiakat: "Ajánlattevő vonatkozásában, az eljárást megindító felhívás feladását megelőző 60 napnál nem régebbi cégkivonat egyszerű másolatát is tartalmaznia kell az ajánlatnak. Amennyiben az ajánlatkérő által kért cégkivonat a céginformációs szolgálat honlapján ingyenesen, elektronikusan elérhető, és az ott fellelhető adatok 60 napnál nem régebbiek, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható cégkivonat csatolása az ajánlatban nem szükséges, azonban erre a körülményre az ajánlatban utalni kell." Kérdésünk: a céginformációs szolgálat honlapján fellelhető adatokra vonatkozhat-e 60 napos határidő? Az ajánlatkérő köteles-e elfogadni a céginformációs szolgálat honlapján fellelhető, 60 napnál régebbi adatokat is, ha nincsen változás azokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi.Amennyiben tehát az ajánlatkérő az évekkel ezelőtti dokumentációmintája alapján továbbra is 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kér, akkor ennek az ingyenes online adatbázisban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Dokumentáció letöltésének feltételhez kötése

Kérdés: Megtehetem-e ajánlatkérőként, hogy a dokumentáció letöltését regisztrációhoz kötöm? (Csak az e-mail-címet kell megadni, oda érkezik egy e-mail, és már hozzá is tud férni az ajánlattevő a dokumentációhoz, tehát automatikus az eljárás.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben valódi korlátot nem jelent az ajánlattevő számára az információhoz jutás, mely összhangban van a Kbt. 57. § (1)-(2) alábbi bekezdéseivel, úgy a regisztráció alkalmazható. Lényeges tehát, hogy közvetlen adatelérés történhessen, és aránytalan nehézséget nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Dokumentáció és ajánlat átvétele

Kérdés: Van-e arra előírás, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció és az ajánlatok átvételét naponta milyen időintervallumban köteles biztosítani? Elfogadható-e az a megoldás, ha erre munkanapokon csak 10-12 óra között biztosít lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentáció eljuttatására vonatkozóan általános értelemben a hirdetmény tartalmának kell tájékoztatnia.A Kbt. 38. § (3) bekezdésének c) pontja értelmében a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen: a dokumentáció és a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Alvállalkozó által megvásárolt dokumentáció felhasználása

Kérdés: Az ajánlati dokumentációt egy olyan kft. vette meg, amelyet alvállalkozóként kívánunk bevonni a teljesítésbe, de 10 százalék alatti alvállalkozóként. Ilyen esetben felhasználhatjuk az ajánlattételhez a dokumentációt, vagy nekünk is meg kell azt vásárolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 49. §-ának (6) bekezdése teszi lehetővé, hogy akár az alvállalkozó vegye át a dokumentációt, lehetőséget biztosítva ezzel az ajánlattételre.Az előzőekben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt ajánlatonként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
1
2
3
8