71 cikk rendezése:
1. cikk / 71 Hibás értékelési szempont meghatározása
Kérdés: Előírható-e, hogy egy adott paraméternél minél alacsonyabb az érték, annál több pontot kapjon az ajánlattevő úgy, hogy az alacsonyabb paraméter egyértelműen gyengébb teljesítményt is jelent? (Így a gyengébb termékért jár több pont.)
2. cikk / 71 Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága
Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
3. cikk / 71 Aránytalanul alacsony ár építési beruházásnál
Kérdés: Mikor vizsgálandó építési beruházásnál az aránytalanul alacsony ár?
4. cikk / 71 Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása módszerének meghatározása
Kérdés: Meg kell-e határozni azt a módszert, amellyel az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja? Elegendő e körben, ha utal a KH vonatkozó útmutatójára?
5. cikk / 71 Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága
Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
6. cikk / 71 Felolvasólap melléklete
Kérdés: A felolvasólap tartalma és terjedelme kötött. A helyes értelmezéshez több adat kell, mint ami azon szerepel. Lehetőség van arra, hogy a felolvasólaphoz egy ún. értelmező mellékletet is készítsünk?
7. cikk / 71 Hiánypótlási felhívás hiánypótlással nem orvosolható ajánlati hiba esetén
Kérdés: Hulladékszállítási szolgáltatás nyílt eljárása során az egyik bírálati részszempont a hulladékgyűjtő edények egyszeri ürítési díja. A díjat a dokumentáció előírásai szerint nettó forintban, egész számmal kell megadni, az ajánlattevő azonban az ajánlatában a díjat nem egész számmal adta meg. Megítélésünk szerint ez nem hiánypótolható, hiszen bírálati részszempontot érintene a hiánypótlás. Ugyanakkor ilyen és hasonló esetben, amikor hiánypótlással sem orvosolható az ajánlat hibája, kötelező-e felszólítani hiánypótlásra az ajánlattevőt, ha más hiányosságai is vannak, vagy hiánypótlás nélkül érvényteleníthető az ajánlat?
8. cikk / 71 Ajánlatkérő által előírt követelmény minősítése
Kérdés: A bírálati részszempontra tett előírás (nevezetesen hogy egész számmal kell azt megadni) az ajánlatkérő által előírt formai követelménynek minősül-e? Ilyen esetben nem lehetne érvényteleníteni az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pont második fordulata alapján?
9. cikk / 71 Végleges árajánlat benyújtása tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban van-e arra lehetősége az ajánlattevőnek, hogy írásos végleges ajánlatot nyújtson be annak ellenére, hogy az ajánlatkérő ezt nem kérte és nem tette lehetővé? Az ajánlatkérőnek el kell-e ezt fogadnia, különösen akkor, ha négy ajánlattevővel külön-külön folytatja le a tárgyalásokat?
10. cikk / 71 Rezsióradíj kötelező vizsgálata
Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?