Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...szakosodott jogtanácsos, ügyvéd.Fontos tudni, hogy közbeszerzési eljárásban, legyen az nyílteljárás, vagy kisebb értékű egyszerű eljárás, ahhoz, hogy valaki nyerhessen,érvényes ajánlatot kell benyújtania. Az ajánlat érvényességéhez pedig több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű eljárás tekintetében számos változást hozott a2010. szeptember 15-én hatályba lépett Kbt.-módosítás. Bár korábban hasonlókérdésre már válaszoltunk, a folyamatos érdeklődés miatt részletesebbenfoglaljuk össze még egy alkalommal a változások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] ...körbe tartozott a kérdezett elem. Ezt helyettesíti az újszabályozás szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásaegyszerű eljárásban, melynek azonban szigorúbb követelményei vannak, azaz csaka nemzeti értékhatár másfélszereséig terjedhet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében közszolgáltatóajánlatkérők számára különös egyszerű eljárás, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés beszerzési tárgyának kiegészítése

Kérdés: Cégünk kb. 10 éve lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként, határozatlan idejű szerződés alapján takarít. Az érvényes jogi szabályozások bizonytalan értelmezése miatt az ajánlatkérő jelenlegi vezetése a fenti szolgáltatás kényszerű újrapályázását elkerülhetetlennek látja az alábbiakra hivatkozással, illetve a következő kérdésfelvetésekkel: - a határozatlan időre szóló szerződés ellenére a 48 hónap szolgáltatási időtartam eltelte a közbeszerzési eljárás ismételt lefolytatására kötelez minden beszerzőt; - a szolgáltatásra érvényes éves 5 millió forint értékhatár önmagában indokolja az ilyen (ezt meghaladó értékű) szolgáltatások évenkénti közbeszerzési eljárásban történő ismételt beszerzését, továbbá ha - az eddigi takarítási szolgáltatás típusú beszerzéshez (amely az éves 5 millió forintot meghaladja) a beszerző a szolgáltatás kibővítését szeretné, a kibővítési mérték (azaz a pótlólagos beszerzés) akár eléri az éves 5 millió forintot, akár nem, az éves beszerzési értéknagyság összeszámítása miatt mind a régi (eredeti szolgáltatás), mind pedig az új (kiegészítő szolgáltatás) beszerzés új közbeszerzési eljárást igényel-e?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés határozatlan idejű – 20 millió forint becsült értékkel kellszámolni – a Kbt. vonatkozó szabályai értelmében -, amely egyszerű eljáráslebonyolítását teszi kötelezővé. Ha az ajánlatkérő évente köt szerződést – mertpéldául nem tudja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Kbt. 293. és 29. §-ának alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 43. címe alatt szereplő 293. § a) pontja értelmében a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre és az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rész alkalmazásában ajánlatkérők a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel. A kérdésre okot adó esetben egy magyar magánszemélyek tulajdonolta gazdasági társaság (korlátolt felelősségű társaság), amely a kis- és középvállalkozások közé sorolható, szoftverfejlesztési szolgáltatás tárgyában kíván megrendelőként szerződést kötni. Az ellenszolgáltatás értéke nettó 20 millió forint, ebből 14 millió, tehát több mint ötven százalék állami és EU-forrásból származna. Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a tárgyi esetben a megrendelő a Kbt. 293. §-ának a) pontjára figyelemmel nem minősül ajánlatkérőnek, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződhet szoftverfejlesztési szolgáltatás megrendelése tárgyában? A fentiek tükrében hogyan értelmezhető a gyakorlatban a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű eljárás kötelezettségére vonatkozó szabályok kétajánlatkérői kört jelölnek ki, egyrészt a 22. § (1) bekezdés szerintiajánlatkérőket a 22. § (4) bekezdés szerinti kivétellel, továbbá azokat atámogatott szervezeteket, amelyek építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Dokumentációkészítési kötelezettség egyszerű eljárásban

Kérdés: Ellentmondás van a Kbt. 300. § (6) bekezdésének egyszerű eljárásra előírt azon passzusa, miszerint nem hivatkozik vissza a Kbt. 54. §-ára – a dokumentáció elkészítésének kötelezettségére –, valamint a 162/2004. kormányrendelet azon pontja között, hogy "dokumentáció készítése akkor is kötelező, ha azt a Kbt. egyébként nem írja elő". Ez az ellentmondás súlyosan kihat az egyszerű eljárások (például építési beruházások) lefolytatására, mivel az ajánlatkérők általában nem készítik el a dokumentációt, annak hiányában pedig nem létezhet jó közbeszerzés. Jól értelmezem a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...igazi ellentmondás, amit a kérdés jelez, hanem inkább atöbbszintű szabályozásból adódó eltérés.Az egyszerű eljárásra vonatkozóan a Kbt. 300. §-a valóbannem teszi kötelezővé dokumentáció készítését, pontosan amiatt, hogy az egyszerűeljárás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Tervpályázat a közbeszerzésben

Kérdés: Számomra a 137/2004. Korm. rendelet nem egyértelmű abban a vonatkozásban, hogy mely esetekben szükséges tervpályázati eljárás lefolytatása.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó nemzeti értékhatárt eléri vagy meghaladja.Megjegyezzük, hogy a tervpályázat a fenti bekezdésbenmeghatározott esetben egyszerű eljárással is lefolytatható akkor, ha atervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A szerződés aláírása után – amely a közbeszerzési eljárástlezárja – már nincs lehetőség az eljárásban egyébként második legkedvezőbbajánlatot tevő szállítóval szerződést kötni. A teljesítés hiányosságait a Ptk.keretein belül kell az adott szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Eljárás tervezés megrendelése esetén

Kérdés: Épületfelújítás, -bővítés esetében, ahol a tervezés becsült értéke nem haladja meg a nemzeti értékhatárt, tervpályázat lefolytatása nem kötelező. Kérdésünk: tervezés (szolgáltatás) megrendelésére ebben az esetben milyen eljárás követendő?
Részlet a válaszából: […] A tervpályázati eljárásokról szóló 137/2004. Korm. rendelet7. §-ának (3) bekezdése valóban csak abban az esetben teszi kötelezővétervpályázati eljárás lefolytatását meglévő épület bővítésének, valamintátalakításának tervezése esetében, ha a megrendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
1
2