Árlejtésről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Köteles-e ajánlatkérő az elektronikus árlejtésről külön tájékoztatót közzétenni, ha azt csak az EKR-ben lehet lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...felelős miniszter által üzemeltetett egységes EKR igénybevételével kell lebonyolítani. A 41. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció – ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Katalógusfrissítés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Szeretnék katalógusfrissítést alkalmazni keretmegállapodásos eljárásban, amit frissítést követően megrendelésre is lehet használni. Van-e erre lehetőségem és milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...szempontoknak megfelelő új adat, jellemzően ár megújítására szolgál.A Kbt. 109. §-ának (5) bekezdése alapján, ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően egynél több gazdasági szereplővel keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokban, jelen esetben az árlejtési értesítőben foglalt ajánlatadási feltételeknek van jogi kötőereje, függetlenül az elektronikus árlejtés technikai hátterét biztosító, az árlejtés lebonyolításához nemcsak felületet adó, hanem egyes érdemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés rendkívül bonyolult, hiszen jelenleg az elektronikus katalógus szabályozása általános, melynek következtében akár az a válasz is elképzelhető, hogy a katalógust egységesen kell kezelni, így valójában minden sor esetében vizsgálni kell az esetleges többes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] ...előírandó rendelkezések számát hivatottak csökkenteni, amelyek nemcsak a hirdetmények jobb áttekinthetőségét, hanem a hirdetmények elektronikus formájához kapcsolódó, az Európai Unió Kiadóhivatala által foganatosított karakterkorlátok mellett lehetővé teszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az Extremplast Bt. elektronikus úton, az előírt határidőben, az EKR-ben az eljárásra létrehozott azonosító számú felületen benyújtott ajánlatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása

Kérdés: Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...erre még akár lenne is lehetőség, hiszen a szabály csak a 76. § szerinti értékelésre utal.A 108. § (1) bekezdése szerint az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők új – egyre csökkenő – árakat, illetve az ajánlat egyes számszerűsíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...rendszernek tekinthető, ahová a DBR hatálya alatt bármikor jelentkezhetnek a gazdasági szereplők.A dinamikus beszerzési rendszert elektronikus folyamatként kell működtetni, amelyben az ajánlatkérő és az ajánlattevők között minden kommunikáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Árverseny árlejtéskor

Kérdés: Árlejtés esetén minden esetben versenyeztetni kell az árat? Lehetséges-e, hogy több igen-nem válasz alapján versenyeztetünk?
Részlet a válaszából: […] ...hogy lehetővé váljon meghatározott képlet szerint az ajánlatok automatikus rangsorolása.A Kbt. 107. §-ának (5) bekezdése szerint az elektronikus árlejtésnek a következő ajánlati elemek valamelyikén kell alapulnia:– kizárólag az árakon, ha az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
1
2