Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatot is kérni az iratjegyzék részeként, így ennek megkérdőjelezése egyenértékű azzal, hogy az ajánlattevő nem fogadja el az eljárási dokumentumokban foglaltakat. Amennyiben az összeférhetetlenségi nyilatkozat kérésének tényét az ajánlattevő még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Eljárás ajánlati kötöttségre vonatkozó, Kbt.-ben/ajánlati dokumentációban meghatározottaktól eltérő nyilatkozat esetén

Kérdés: Miként kell kezelni, ha valaki az ajánlatában azt írja le, hogy az ajánlata egy hétig érvényes? Felvilágosítást kell kérni, vagy automatikusan érvénytelen az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő kéri az ajánlattevőt, hogy tegye egyértelművé, elfogadja-e az ajánlati kötöttségre vonatkozó előírásokat, melyek az eljárási dokumentáció­ban/Kbt.-ben kerültek meghatározásra, vagy fenntartja arra vonatkozó nyilatkozatát, mely szerint ajánlata egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Ajánlati dokumentációban nem szereplő helyszíni bejárás megtarthatósága

Kérdés: Az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatáskérésben kezdeményezi helyszíni bejárás tartását. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazza, hogy helyszíni bejárást tartunk. Tarthatunk úgy bejárást, hogy az ajánlati felhívást nem módosítjuk?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati felhívás módosítása nélkül nem lehetséges olyan tartalom rögzítése, melynek egyértelműen az eljárást megindító hirdetményben van a helye. Így arra nem kerülhet sor, hogy az amúgy is érdeklődést jelző gazdasági szereplők számára az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Termékspecifikációra vonatkozó melléklet feltöltésének elmulasztása

Kérdés: Amennyiben a kiírásban az ajánlatkérő a termékek specifikációjában feltünteti, hogy például: lásd csatolt képek stb. alapján, és ezeket a mellékleteket nem teszi elérhetővé, mi a teendő? A kiegészítő tájékoztatás beérkezésére adott esetben 5 napot irányoz elő az ajánlatkérő, de ettől kevesebb idő alatt, 3 nappal korábban jelezzük, hogy nem töltötték fel a mellékletet, pótolnia kell-e az ajánlatkérőnek a feltöltést, vagy enélkül is folytatható az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a határidőn túl beérkezett információ iránti igény esetén az ajánlatkérő szabad döntésén múlik, hogy milyen hatást gyakorol az eljárásra. A Kbt. 56. § (3) bekezdése egyértelműen nem teszi kötelezővé a határidőn túl érkezett kérdésre adott választ,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Alvállalkozó által megvásárolt dokumentáció felhasználása

Kérdés: Az ajánlati dokumentációt egy olyan kft. vette meg, amelyet alvállalkozóként kívánunk bevonni a teljesítésbe, de 10 százalék alatti alvállalkozóként. Ilyen esetben felhasználhatjuk az ajánlattételhez a dokumentációt, vagy nekünk is meg kell azt vásárolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatkérő csak a fent említett alvállalkozókat köteles nevesíteni ajánlatában az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] ...a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Teljesítés hibás tervek alapján

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban kapott tervek tartalma – véleményünk szerint – sok esetben hibát tartalmaz (például hiányos, nincs jóváhagyatva, részlettervek nincsenek, szakhatósági vagy építési engedély lejárt stb.). Ilyenkor mi a teendő? (A nyertes ajánlattevő ez esetben köteles a hiányosságokat pótolni, mivel a munkát nem tudja átadni, és a szerződött értéket nem kapja meg.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az alábbiak szerint.Az új törvény 132. §-ának (1) bekezdésében úgy szabályoz,hogy a felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötöttszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalmaalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...Ha azonban az ajánlatkérőcsak információt kíván arról szerezni, hogy az ajánlattevőnek van-e sajáthonlapja, és mindez kötődik az adott eljárás tárgyához, akkor ez nemjogszerűtlen.A második, szélsőséges példa azt mutatja, hogy azajánlatkérő szakértőcserére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Ajánlat kiegészítése hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az az ajánlattevő, aki 5 oldal ajánlati dokumentációt bead azzal, hogy majd hiánypótlás során kiegészíti ajánlatát, illetve a hiánypótlási eljárásban egészíti ki azt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlat érintett része nem került értékelésre,úgy jogszerűen érvényes a benyújtott hiánypótlás és egyben az ajánlat,ugyanakkor, ha értékelésre került, úgy az az ajánlat érvénytelenségéteredményezi. Önkéntes hiánypótlásban az ajánlattevő lehetősége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Ajánlati felhívás és dokumentáció eltérése

Kérdés: Az új szabályok hogyan rendelkeznek arról, ha eltér egymástól az ajánlati dokumentáció és az ajánlati felhívás szövege?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályokközött tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a dokumentáció tartalmai ismódosuljanak az eljárás sikeres lefolytatása érdekében.Az 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő – a megfelelőajánlattétel érdekében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
1
2
3
5