Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a közbeszerzési eljárások kapcsán az ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége. Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Bíróság bírságkiszabási jogosultsága a Kbt. alapján

Kérdés: Kiszabhat-e bírságot a bíróság a Kbt. alapján, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha-a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg;-a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni.A Kbt. 55. § (6) bekezdése a felhívás és az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Döntőbizottsági állásfoglalás a hamis adatszolgáltatás kérdésében

Kérdés: Ki kell-e mondania a Döntőbizottságnak a hamis adatszolgáltatást, vagy elég, ha az ajánlatkérő megállapítja azt az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a jogorvoslati fórum fél évtől három évig terjedő időszakra köteles eltiltani az érintett gazdasági szereplőt, amennyiben az eljárás során, vagy azzal kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott.A Kbt. 165. §-ának (8) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszából: […] ...meg a jogsértés megtörténtét, alkalmazta a Kbt. 165. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt, a közbeszerzési eljárás 2. és 3. részében megsemmisítette az ajánlatkérő által kiadott összegezést, valamint az azt követően hozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei

Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati eljárással fenyegetőzés gyakori olyan esetben, amikor előzetes vitarendezés keretében az ajánlattevő arra hívja fel a figyelmet, hogy a szándékai komolyak, akár a jogorvoslati fórumig is elmegy az igazát keresni. A kérdés feltehetően arra vonatkozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eltérő döntés lehetősége a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok esetén

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja esetén hogyan biztosítható a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett adatbázisban lévő adatok vizsgálatával az, hogy egyes ajánlatkérők ne döntsenek eltérő módon adott ajánlattevő kizáró ok alá tartozásáról? A hatóság ugyanis az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy a szerződésszegés súlyosnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő már fent van ebben az adatbázisban, miért nem mondható ki egyértelműen a súlyos szerződésszegés ténye?
Részlet a válaszából: […] ...ok az alábbiak szerint fogalmaz, illetve a kizáró oki hatály alá tartozás oka a következő:"...súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a törvényben előírt rendelkezéseket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy a koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzési törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] ...A főszabály az alábbi.A kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért – ideértve a minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Értesítés szerződéskötésről

Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a válasz életszerű, és rávilágít arra a tényre, hogy a szerződéskötés egy folyamat eredménye, melynek a szerződéskötési időszak alatt meg kell történnie. Erre vonatkozik a témához szorosan kötődő D. 558/2012. számú közbeszerzési döntőbizottsági határozat, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
1
2