Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellen­őrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...Módosítás), tehát építési beruházás esetébenis a főszabály érvényesül, azaz a közösségi értékhatártól kötelező közösségieljárásrendben kell lefolytatni a közbeszerzési eljárásokat. Változottugyanakkor az értékhatár, azaz a korábbi 5 150 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Szerződések ellenjegyzéséről ismételten

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósítása esetén.A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy afölötti értéket képviselő, közbeszerzési eljárásban kötöttépítőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során kellfedezetkezelőnek közreműködnie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet (az építőipari kiviteli tevékenységről) előírja az építőipari kivitelezési tevékenységre megkötött szerződések ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzését. Véleményünk szerint a Korm. rendelet e pontja alapján a 2009. október 1. napja után megkötött, 90 M Ft-ot elérő vagy meghaladó építési beruházások szerződését kell ellenjegyezni, amennyiben azok közbeszerzés útján kerültek vállalkozásba adásba. Fenti álláspontunkkal a kiíróknak és a lebonyolítóknak csak egy része ért egyet, ezért kérjük szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy mely szerződéseket kell ügyvédnek vagy jogtanácsosnak ellenjegyezni, és milyen időpontoktól, illetve az ellenjegyzést kinek kell biztosítani? Továbbá ha az ellenjegyzés elmarad, az milyen jog­következ­ményekkel jár?
Részlet a válaszából: […] ...esetén.A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy afölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötöttépítőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése soránfedezetkezelőnek kell közreműködnie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Fedezet rendelkezésre állásának igazolása keretszerződés és kétszakaszos eljárás esetén

Kérdés: Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...kötelesajánlatkérő rendelkezésre bocsátani a fentiek szerint, legkorábban a szerződéshatályának beálltakor – azaz nem a kétszakaszos eljárás során, vagy akeretszerződés megkötésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Fedezet mértéke megadásának módja

Kérdés: A rendelkezésre álló fedezetről szóló igazolásban összegszerűen kell megadni a fedezet mértékét? Ha igen, minden ajánlattevő más összegről fog igazolást benyújtani? És: ha igen, kétszakaszos eljárás első szakaszában milyen összegről fognak a jelentkezők igazolást benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Nem pontosan értjük a kérdést, de amennyiben az építtetőifedezetkezeléssel kapcsolatos, jelezzük, hogy az erre vonatkozó részleteselőírásokat a 191/2009. Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet 17. §-a szerintaz építtetői fedezetkezelő hivatott előmozdítani, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Fedezetkezelő bevonásának időpontja

Kérdés: Ha 2010-ben több építési beruházást is tervezünk, és látjuk, hogy összevonva meghaladja, de egyenként nem a 90 milliós értékhatárt, akkor már mondjuk az első 5 milliós nettó költségű közbeszerzésnél be kell vonni a fedezetkezelőt? Vagyis minden esetben (itt is) érvényesül az egybeszámítási szabály?
Részlet a válaszából: […] ...az egybeszámítási szabály érvényesül az elsőbeszerzési eljárás esetében, amennyiben az ajánlatkérő már akkor látja, hogyadott évre vonatkozóan egybeszámítandó beszerzései elérik a közbeszerzésiértékhatárt. A fedezetkezelő bevonása tehát már ekkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Folyamatos törvénymódosítás indoka

Kérdés: Meddig módosítgatják havi rendszerességgel a közbeszerzési törvényt? Miért cél a változások követhetetlensége, a joggyakorlat kialakulásának hiánya, és hogy ajánlatkérőn csattanjon a döntőbiztosság "ostora" egyértelmű jogalkotás hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...a növekvő jogbizonytalanság mellett magasabbjogorvoslati kockázattal is jár egy közbeszerzési piacon, ahol eleve igen magasa jogorvoslati eljárások aránya (minden negyedik vagy ötödik eljárásjogorvoslattal ér véget). A hatékony közpénzelköltés prioritása tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.