Aránytalanul alacsony ár vizsgálata vagyonvédelmi szolgáltatásoknál

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár indokolásának kérése nemzeti eljárásrendben nem kötelező. De mi a helyzet az őrzés-védelemmel? Kell vizsgálnom a rezsióra mértékét a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál, vagy sem? Ha igen, akkor mit fogadhatok el? Mi az a szint, ami most megfelel a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 72/B. §-a részletes rendelkezéseket tartalmaz a vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás különös szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések eljárásrendje nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében milyen jogszabályok szabályozzák a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések eljárásrendjét? Milyen értékhatártól előírás a három árajánlat bekérése?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzése esetében 15millió, építési beruházás esetében 50 millió forint alatt azért három ajánlatot kérjenek be saját eljárásrendjük szerint. Amennyiben uniós forrásból történik a költés, mindenképpen javasolt a verseny biztosítása, még akkor is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...bevonása a teljesítésbe, mely egyrészt az ajánlattevő részéről figyelmet igényel, az ajánlatkérő részéről pedig pontos belső eljárásrendet, valamint az eljárás során hasonló helyzetben felvilágosítás kérését és a helyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Kivételi kör nemzeti rezsimben, kutatás-fejlesztési és innovációs célból megvalósuló beszerzés esetén

Kérdés: A konzorciumi tag egy GINOP-projektben támogatást kapott. A 255/2014. kormányrendelet 3.1.1. pontjában felsorolt besorolások közül ez a projekt az első két sorban foglalt tevékenységhez kapcsolódik, alapkutatás, ipari kutatás, K+F fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A Kbt. 2017. január 1-jétől hatályos módosítása új kivételi szabályt vezetett be – 111. § v) pont –, mely szerint a törvényt nem kell alkalmazni, a kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból megvalósuló beszerzésekre a 2400000-4-tól 24327500-7-ig és 24500000-9-tól 24965000-6-ig tartó CPV-kódok által meghatározott áruk vonatkozásában, amennyiben a beszerzés értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Ezek a CPV-kódok a különféle vegyipari termékekre, vegyi anyagokra, vegyszerekre, gázokra, polimer termékekre, oldószerekre stb. vonatkoznak, melyet a kérdés szerinti projektben kb. 20 M Ft értékben kellene beszereznünk. Értelmezésünk szerint, amennyiben a támogatási cél megfelel a fentieknek, akkor nem kellene közbeszerzési eljárást lefolytatni, hanem három árajánlat bekérésével meg lehetni valósítani a beszerzést. Mivel a 111. § v) pontjában nem szerepel az, hogy kizárólag az 5. § (3) bekezdésében foglalt ajánlatkérőkre vonatkozna ez a kivétel, úgy értelmezem, hogy amennyiben a támogatás célja K+F+I, és az adott CPV-kódú termékeket szerezzük be, akkor ez alól a kötelezettek is kivételek. Jól értelmezem a kérdést?
Részlet a válaszából: […] A fentiek alapján kijelenthető, hogy a projekt kutatás-fejlesztési és innovációs célból megvalósuló beszerzésre vonatkozik, és kimeríti a Kbt. 111. § v) pontjában meghatározott CPV-kódok egyikét. Az érintett nemzeti rezsim kivételi köre úgy került megfogalmazásra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
Részlet a válaszából: […] ...álló épületeken elvégzendő építési tevékenységek becsült értékét egyenként vegye figyelembe, s eszerint határozza meg az irányadó eljárásrendet is.Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az egyes épületeket érintő építési tevékenységek összessége ne alkotna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 69. §-ának (3)-(8) bekezdései igazítanak el a felvetett kérdésben az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Becsült érték pénzneme nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben a becsült értéket milyen pénznemben kell meghatározni? Csak forintban lehet? Az árfolyamot is meg kell határozni? Mikor tehet euróban árajánlatot az ajánlattevő? Csak akkor, ha ennek lehetősége a felhívásban is szerepel? (Az ajánlattételi felhívást a Kbt. 122/A §-a szerint három ajánlattevőnek kívánjuk megküldeni. Közöttük van egy szlovák cég is.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntésétől függ, hogy milyen pénznemben kívánja lehetővé tenni az ajánlattételt. Amennyiben forintban és például euróban is lehetővé teszi, úgy az átváltás pontos időpontját is egyértelművé kell tennie annak érdekében, hogy az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége közbeszerzési értékhatár alatti és feletti ajánlatok esetén

Kérdés: Egy beszerzés során három társaságtól kértünk be árajánlatot. A beérkezett árajánlatok közül két társaság árajánlata a közbeszerzéses értékhatár alatt van, a harmadik társaság árajánlata azonban meghaladja a közbeszerzéses értékhatárt. Ebben a helyzetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk? A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a becsült érték az általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás. Másrészről viszont, annak a társaságnak az árajánlata, akivel szerződést kötnénk, a közbeszerzéses értékhatár alatt van.
Részlet a válaszából: […] ...legmagasabb beszerzési értéket, hanem egy reálisabb értéket vesz alapul,s erre különít el fedezetet. Ha azonban a nyertes ajánlat is más eljárásrendbenindított eljárást feltételezett volna, az ajánlatkérő nem kötheti meg azérintett szerződést, hanem eljárását a Kbt. 92...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Bejelentkezés további ajánlattevőként

Kérdés: Egy közelemben lévő bizonyos önkormányzatnál megtudtam, hogy 30-40 millió forint értékben építőipari beruházást szereznek be – elnyert pályázati és önerős beruházásként –, és ehhez felkérnek vagy már felkértek három építőipari vállalkozást a kivitelezési árajánlat tételére. Van lehetőségem negyedik ajánlattevőként bejelentkezni? Adhatok én is árajánlatot? (Cégünk természetesen megfelel minden ez irányú elvárásnak, kötelezettségeknek.)
Részlet a válaszából: […] ...jelzett értékű építési beruházásra irányulóközbeszerzése, az értékhatárokra vonatkozó rendelkezések értelmében, nemzeti eljárásrendbetartozik, és általános egyszerű közbeszerzési eljárással valósítható meg. Azeljárási szabályok között a Kbt. 251...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...azonban arra, hogy a szerződés értékét is ennekalapján kell megadni, továbbá arra is, hogy a nettó összeg határozza meg azt,mely eljárásrendben (egyszerű, nemzeti vagy közösségi) kerül a közbeszerzésieljárás lefolytatásra, a szokásos megoldás – bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
1
2