Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt.-hez fűzött jogalkotói indokolás is egyértelművé teszi, hogy a leválasztás lehetősége kizárólag a Kbt. Második Része szerinti eljárásrendben, tehát az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések esetében alkalmazható.A Kbt. 19. § (5) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irány­adó szabályait alkalmazza az e paragrafusban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Eljárásfajta alkalmazása építési beruházásnál

Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazható. Azért jelezzük, hogy főszabály, mert építésiberuházásnál a közösségi értékhatár felétől már közösségi eljárásrendalkalmazandó, illetve ha az ajánlatkérő úgy kívánja, lophat eljárást aközösségi eljárásrendből (nyílt, meghívásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...jelezte. Az elektronikus árlejtésrészletes szabályait külön jogszabály határozza meg.A Kbt. értelmében mind közösségi, mind nemzetieljárásrendben lehetőség van elektronikus árlejtés alkalmazására, a törvényazonban egyelőre még nem teszi lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...is – olyan ajánlatkérői hozzáállásról tanúskodik, amelynekcélja, hogy a hiánypótlás a közbeszerzés adminisztratív, bürokratikuseljárásrendjének természetes elemévé kell, hogy váljon annak érdekében, hogy azérintettek inkább tartalmi, mintsem formai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Értékhatárok és jogalkotói szándék

Kérdés: Milyen jogalkotói indok lehet az értékhatárok meghatározása mögött?
Részlet a válaszából: […] ...rezsim is szabályozásra kerüljön. Azaz jellemzőenegy nemzeti értékhatárt jelölnek meg, s nem zilálják ilyen mértékben szét azeljárásrendeket és értékhatárokat. Előreláthatóan ebből az okból azértékhatárok változása nem önmagában várható, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Élelmiszer-beszerzés problémái

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: - Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? - A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? - Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? - Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési tárgyak, tárgycsoportokbontását követően, de az eljárási rezsim nem változik, tehát mindegyik eljáráspéldául közösségi eljárásrendben kerül lebonyolításra, mivel egybeszámítvaelérné a közösségi értékhatárt, úgy ez nem ütközik a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőnek tisztában kell lennie a közbeszerzésiértékhatárokkal, és ebben a formában ajánlata valóban érvénytelen, ha nem azadott eljárásrend keretein belül teszi meg azt. Ebben a helyzetben azajánlatkérőnek nincs más lehetősége, hiszen szerződést nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Eljárásfajták, igazolások a Kbt. és a Mód. Kbt. szerint

Kérdés: A módosított közbeszerzési törvény értelmében a 60-61. § szerinti kizáró okokkal kapcsolatban milyen igazolás fogadható el az egyes eljárási fajtáknál? Elég egyszerű nyilatkozat vagy közjegyző előtt tett nyilatkozat egyszerű másolatát kell-e benyújtani, vagy a módosítás előtti törvénynek megfelelő eredeti vagy hiteles másolattal is teljesíthető a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatója is, amely a Közbeszerzési Értesítő 20. számában jelentmeg 2006. február 15-én.A tájékoztató kiemeli, hogy az összes eljárásrendtekintetében az a főszabály, hogy az igazolások egyszerű másolatban isbenyújthatók. Az ajánlatkérő azonban a közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.