Tárgyalás tervpályázati eljárásban

Kérdés: A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet alapján jól értelmezem-e, hogy tárgyalásos tervpályázati eljárás nem indítható? Ha igen, akkor mi értelme van annak, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját pedig tartalmazza a szabályozás, de abban nincs szabadsága az ajánlatkérőnek, hogy azt választhassa, miközben más szempontból meg dönthet többféle tervpályázati eljárás választása között?
Részlet a válaszából: […] ...minőségére, mely alapján az ajánlatkérő el tudja dönteni, hogy kivel, illetőleg kikkel tárgyaljon a későbbiekben. Ez a megelőző eljárástípus lehet, hogy időigényesebb, de a tervező kiválasztásához és a közös munka előkészítéséhez biztosan jobban hozzájárul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] ...arra alkalmas ez a megoldás, hogy már az első ajánlattétel során viszonylag reális kép alakuljon ki az árak tekintetében. Nem tekinthető eljárástípus-változásnak, hiszen marad az eljárás tárgyalás, azaz kétszakaszos eljárás, abban azonban igaza van a kérdezőnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Tárgyalások lefolytatásának mellőzhetősége

Kérdés: Milyen módon van lehetőségem kifogásolni, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárást folytatott le, mégis úgy döntött az eljárás során, hogy nem tárgyal? Esetünkben nem uniós projektről van szó, magasabb árat adtunk, mert számítottunk a későbbi tárgyalásokra. Van-e lehetőség az eljárástípus fenntartását kérni az ajánlatkérőtől? Hiszen így nem etikus eltekinteni a tárgyalástól.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételekkel az ajánlatkérő eltekintsen a további tárgyalásoktól. Ezt a lehetőséget ritkán használják ki az ajánlatkérők, hiszen a tárgyalásos eljárás választása jellemzően azért fontos számukra, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Hiánypótlás köre tárgyalásos eljárásokban

Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról. A két jogszabályhely szinte teljesen megegyezik, kivéve azt, hogy a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdése nem tartalmazza a hiánypótlás, felvilágosításkérés, számítási hiba alkalmazására való utalást: "és szükség esetén alkalmazza a 67-70. §-t". Ezzel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ezek alapján nincs lehetőség semmilyen körben hiánypótlás alkalmazására? Függetlenül attól, hogy hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul a tárgyalásos eljárás, a végleges ajánlatok vonatkozásában a hiánypótlások köre mire terjedhet ki?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése.Véleményünk szerint azonban – a kétségtelen hiányosság ellenére – a hiánypótlás mindenféleképpen alkalmazható mindkét eljárástípus esetében. A hiánypótlásra történő direkt hivatkozás hiányában is érvényes a törvény 98. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...induló egyszakaszos nyílt eljárásban pedig nem lehet tárgyalni, így ez a lehetőség közösségi rezsimben nem állt fenn. Nem volt ilyen eljárástípus.Amennyiben azonban az ajánlatkérő létrehozza azt az új eljárástípust saját eljárásrend keretében, ahol az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen az alábbi szabályok alapján legalább három gazdasági szereplő közvetlen meghívására van lehetőség. Ettől eltekintve azonban az eljárástípus a nyílt eljárás jegyeit viseli magán, azaz az ajánlati kötöttség az ajánlattételt követően beáll, tárgyalásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...során a tárgyalás elhagyására, mely így a korábbi egyszerű eljárás tárgyalásos és nem tárgyalásos típusát jeleníti meg, új eljárástípus meghatározása nélkül;– néhány új, a moratórium elhagyására lehetőséget biztosító jogalappal egészül ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Tárgyalás nyílt eljárásban

Kérdés: Az ajánlattevő nyílt eljárást írt ki, majd annak lefolytatása után az ár és a műszaki szempontok vonatkozásában tárgyalni akart. Megtehette ezt?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlatkérő által kiválasztott értékelési részszempontok újraversenyeztetésével lehet lefolytatni, akkor ez nem jelent más eljárástípusra való áttérést, melyet a Kbt. kategorikusan tilt. Az elektronikus árlejtés az érvényes ajánlatok ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Kötelező tárgyalás "háromajánlatos" eljárásban

Kérdés: Nem egyértelmű számomra, hogy háromajánlatos (25 millió forint alatti) nemzeti eljárásrendben kötelező-e a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban csak akkor teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő ne tárgyaljon, ha saját eljárásrendet alakít ki, ahol kifejezetten ilyen eljárástípust hoz létre. Ezt a lehetőséget a Kbt. 121. § (1) bekezdésének a) pontja rögzíti.A 121. § (1) bekezdésének a) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...kitalálni, sőt a műszaki leírás vonatkozásában is a közösségiszabályokat ismétli. Tehát szabadságot kifejezetten a más logikájúeljárástípus, azaz a kérdésben fogalmazott, korábbiakban egyszerű tárgyalásoseljárástípus alkalmazása esetében jelent,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
1
2