Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...vett részt a szerződés teljesítésében. A polgári bírói gyakorlatban láthattunk példát az alvállalkozót jogellenesen mellőző és az ellenőrzési kötelezettségét elmulasztó ajánlatkérő egyetemleges marasztalására az alvállalkozó által indított kártérítési perben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az új, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] ...mert a Hatóság tudomására jutás időpontja irányadó a 30 nap vonatkozásában is, azonban például EU-s támogatás esetében a hirdetmény-ellenőrzésnek nem nyílt lehetősége ebben az ügyben a hirdetményt megvizsgálni, ezért a vitakérdés a tudomásra jutás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Értesítés szerződéskötésről

Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a válasz életszerű, és rávilágít arra a tényre, hogy a szerződéskötés egy folyamat eredménye, melynek a szerződéskötési időszak alatt meg kell történnie. Erre vonatkozik a témához szorosan kötődő D. 558/2012. számú közbeszerzési döntőbizottsági határozat, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlati felhívás döntőbizottsági határozatra hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában a Döntőbizottság D.453/17/2012. számú határozatában kifejtett jogértelmezése szerint jár el. Miről szól ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...hanem elegendő lesz számára a Döntőbizottság D. 453/17/2012. számú döntésének megfelelően a referenciaigazolás tartalmi részének ellenőrzése. A fenti döntés értelmében, hiába van igazságtartalma akár a valódi teljesítési időszak és a projekt lezárása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Szerződéskötés akadályozása az ajánlatkérő által

Kérdés: Akadályozható-e úgy a szerződéskötés, hogy az ajánlatkérő kevés időt ad annak megtételére – azaz kifejezetten nehezíti az ajánlattevő számára a szerződéskötést?
Részlet a válaszából: […] ...egy adott időpillanatot, hanem egy folyamatot foglal magában, beleértve az ott elvégzendő szükséges cselekményeket (aláírás; jogosultság ellenőrzése, szerződés elolvasása, ellenjegyzése stb.) is. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.