24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Gyártói tanúsítvány szerepe a közbeszerzésben
Kérdés: Lehet-e gyártói tanúsítvány alkalmassági követelmény? Mindez az adott termékre vonatkozik, nem a gyártóra. Ha pedig lehet alkalmassági követelmény, akkor be kell-e vonnom az eljárásba mint alvállalkozót, vagy kell-e definiálnom erőforrást nyújtó szervezetként a tanúsítvány kiállítóját?
2. cikk / 24 Igazolások csatolásának módja részajánlattételnél
Kérdés: A kiírás szerint lehetőség van részajánlattételre, mi három részre szeretnénk ajánlatot tenni. Ebben az esetben elegendő-e, ha csak egy ajánlatba csatoljuk az alkalmassági feltételek meglétének, illetve a kizáró okok hiányának az igazolásait, és a másik kettőben utalunk erre?
3. cikk / 24 Lízingbe adó minősítése a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Ha ajánlattevőként a szerződés tárgyát lízingszerződés alapján béreljük, meg kell-e jelölnünk a lízingbe adó hitelintézetet alvállalkozóként, vagy kapacitását rendelkezésre bocsátó társaságként a részvételi jelentkezésünkben? (A válasz azért lenne fontos, mert ha a hitelintézetet meg kell jelölnünk alvállalkozónak vagy kapacitást nyújtó szervezetnek, akkor ahhoz, hogy a társaságunk el tudjon indulni a közbeszerzésen, kell a hitelintézet jóváhagyása, és annak elfogadása, hogy alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet. Ezt egyik pénzintézet sem szívesen teszi meg.)
4. cikk / 24 Árbevétel több szereplő általi, együttes igazolása
Kérdés: Az árbevételt több szereplő tudja-e együttesen igazolni?
5. cikk / 24 Alvállalkozó bevonása "részbeni" megfelelésre
Kérdés: A pénzügyi alkalmasságnál megfelelhetünk-e 10 százalék alatti alvállalkozóval, abban az esetben, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi, hogy a P4-P5 követelményeknek együttesen kell megfelelni? Mi a P5-nek nem felelünk meg. 10 százalék feletti alvállalkozóként viszont nem tudjuk bevonni az illető társaságot, mert a P2 pontnak nem felel meg.
6. cikk / 24 Alkalmatlanság megállapítása pénzintézeti nyilatkozat alapján
Kérdés: Ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, melynek vonatkozásában bankja olyan nyilatkozatot ad, hogy egy adott bankszámlája vonatkozásában fizetési kötelezettségeit nem teljesíti pontosan. Ez a megfogalmazás nem túl általános? És ha nincs adótartozásom, akkor az esetleges mondjuk 30 napos egyéb irányú fizetési késedelem miatt miért vagyok alkalmatlan? A bank egyébként honnan látja, hogy egy adott számlát késedelmesen egyenlítek ki, és elvárható-e tőle ez a nyilatkozat? Jogszerű az előírás?
7. cikk / 24 Erőforrás igénybevehetősége
Kérdés: A legutóbbi módosítás szerint a teljesítés mely részére lehet igénybe venni erőforrást? Mennyiben változott az erőforrás meghatározása a korábbi szabályozáshoz képest?
8. cikk / 24 10 százalék alatti alvállalkozók nevének és címének megjelölése az ajánlatban
Kérdés: A 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók nevét és címét meg kell-e jelölni az ajánlatban?
9. cikk / 24 Alvállalkozó "cseréje"
Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
10. cikk / 24 Erőforrással kapcsolatos igazolások
Kérdés: Hogyan változtak a törvénymódosítás után az erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettségek a kizáró okok és az alkalmasság vonatkozásában?
