Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...akülön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben, vagy a miniszter által azágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőzőegy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, haazokat a (10) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az ajánlattevőszámára erőforrást nyújtó szervezet az eredményhirdetést követő nyolc naponbelül nem igazolta, hogy nem tartozik a Kbt. 60. § (1) bekezdése, illetőleg -ha azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Ajánlattevői kör meghatározása a kiírásban

Kérdés: Meg kell-e határozni a kiírásban, hogy ki nyújthat be ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőket, azt ahirdetményben külön jeleznie kell. De ez a kötelezettség sem a közvetlenajánlattevői körre vonatkozik, hanem az eredményhirdetést követőprojekttársaság alapítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő indokait. Amennyiben a nyilvánvalóanalaptalan indokolást elfogadja, melyről más ajánlattevő jogszerűen tudomástszerez az eredményhirdetést követően, úgy lehetőség van jogorvoslati eljárásindítására. Az indokolásra vonatkozó elemek megismerésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). Azeljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc -építési beruházás esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlattevők által bontásra meghívottak

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban olvastuk, hogy az ajánlat bontásánál az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek is jelen lehetnek. Kiket hívhat meg az ajánlattevő a bontásra?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 95. §-a szerint az eredményhirdetésre meg kell hívniaz ajánlattevőket, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülőajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit,illetőleg személyeket.A Kbt. tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben az alábbi szabályokra történik utalás:– az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a közbeszerzési törvény 73. § (2) bekezdése körébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Jogorvoslat másik ajánlattevővel szemben

Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?
Részlet a válaszából: […] ...a jogsértés megtörténtétőlszámított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntésesetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be.Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
Részlet a válaszából: […] ...amelyrendelkezések a következőképpen szólnak.A részvételi felhívásban meg lehet adni különösen– az eljárás (ajánlattételi szakasz) eredményhirdetési és aszerződéskötés tervezett időpontját, valamint– a dokumentáció, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: Hogyan alakul az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél? Van-e erre speciális, a Kbt. szabályaitól eltérő előírás?
Részlet a válaszából: […] ...kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyikajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.Idevonatkozik még a Kbt. – eredményhirdetéssel kapcsolatos -94. § (1) és (2) bekezdésének előírása is, amelynek értelmében az ajánlatokat alehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
1
2