Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...Olyan érdeksérelmek következhetnek tehát be, amelyek semmiképpen sem egyeztethetők össze az alapelvi követelményekkel, különösen az esélyegyenlőséggel. Mindez egyébként abból is levezethető, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Feltételt tartalmazó ajánlati biztosíték kezelése

Kérdés: Van-e lehetőség az okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték (például: biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó – kötelezvény) esetén az okirat tartalmi hiányának javítására, pótlására? Konkrét esetben az ajánlatkérő a dokumentációban egységesen (mind a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó levél, mind a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény esetében) előírta, hogy azoknak feltétel nélkülieknek kell lenniük. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre, az előírt mértéknek megfelelő összegben bocsátotta rendelkezésre, de a kezességvállalás jogi jellegének megfelelően, a készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény tartalmazott feltételt (nevezetesen az ajánlattevő fizetésre történő előzetes felszólítását). Az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra javíthatja, adhatja a biztosítékot más formában – például óvadékként, vagy benyújthat garanciavállalást? Akkor, amikor az ajánlatkérő okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték esetén feltételnélküliséget ír elő, nem sérül az ajánlattevőnek a Kbt. 54. § (2) bekezdésében biztosított joga, választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell határozni. Mivel az ajánlatkérő a feltételnélküliséget mind a garancia, mind a készfizető kezesség esetében előírta, így esélyegyenlőséget mindez nem sért, hiszen a közvetlen átutalás esetében ez merülhet fel.A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Előírás ajánlati biztosíték teljesítésére

Kérdés: Az ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásban, hogy az ajánlati biztosíték előírására milyen formában teljesíthetjük. Ez így jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni.A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlat "komolyságát" biztosítsa.A Kbt. 59. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében abiztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, afelek ajánlati kötöttségének (76-77. §) a (4) bekezdés szerinti megsértéseesetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...a szereplőknek. Az ilyen ajánlatkérői magatartás súlyosansérti nemcsak az egyenlő bánásmódra vonatkozó konkrét rendelkezést, hanem azesélyegyenlőségre és a verseny tisztaságára vonatkozó közbeszerzési alapelveketis.További fontos garanciális szabály, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Kiegészítő tájékoztatás "több részletben"

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő "több részletben" válaszolja meg a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdéseket? Ha igen, mi ennek a technikája?
Részlet a válaszából: […] ...időtigényel.Fenti eljárás nem sérti az ajánlattevők jogait és érdekeitsem a Kbt. következő, garanciális, egyben az ajánlattevők esélyegyenlőségétbiztosító rendelkezései alapján:– az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőtmeghosszabbíthatja, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Visszalépés ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Ajánlatot nyújtottunk be egy közbeszerzési eljárásban, de a benyújtást követően úgy döntöttünk, hogy mégsem kívánunk indulni. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá abefizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni.A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségénekbiztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének (76-77. §) a (4) bekezdésszerinti megsértése esetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
Részlet a válaszából: […] ...azokkal folytassa atárgyalást, akik a megadott fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették. Annakérdekében, hogy a közbeszerzési alapelvek (esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód)érvényesüljenek tárgyalásos eljárásban is, fontos garanciális szabály, hogyilyen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Ajánlati biztosíték kötelező jellege

Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a befizetés igazolásánakmódját az ajánlati felhívásban meg kell határozni;– a biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségénekelvének megfelelően, a felek ajánlati kötöttségének (Kbt. 76-77. §-ok) akövetkező bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlati biztosíték mértéke részajánlattételnél

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget adott részajánlat tételére. Az ajánlati biztosíték vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy azt minden ajánlattevőnek egységesen, a közbeszerzés értéke alapján kell nyújtania, függetlenül attól, hogy hány részre tesz ajánlatot. Ez így jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá abefizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni;– a biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségénekbiztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének (Kbt. 76-77. §) a következőbekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
1
2
3
4