Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Nem egy meghatározott adat a felolvasólapon

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...– közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően."Az érvénytelenség megállapítása ebben az esetben az egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.A 69. § (2) bekezdése értelmében a bírálat része az EEKD és egyéb nyilatkozatok vizsgálata, hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Adatbázis-vizsgálattal kapcsolatos Kbt.-változások

Kérdés: Jogszabályváltozás eredményeként az adatbázisok vizsgálatát a 69. § (2) bekezdéséből törölte a jogalkotó. Hogyan kell eljárni a továbbiakban? Mi volt a törlés indoka?
Részlet a válaszából: […] ...kifejtenie, véleményünk szerint az ellenőrzés időzítése független attól, hogy az ajánlatkérő esetleg hamis adatszolgáltatást feltételez, vagy csupán korábban szeretne utánanézni az adatbázisokban elérhető adatoknak. A módosítás célja ugyanakkor pontosan az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Második legkedvezőbb ajánlatot tévő gazdasági szereplő felhívása igazolások benyújtására

Kérdés: Felhívhatom-e a második legkedvezőbb ajánlatot tévő gazdasági szereplőt az igazolások benyújtására akkor, ha az első visszalépett közvetlenül szerződéskötés előtt?
Részlet a válaszából: […] ...erre a Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése értelmében nincs lehetőség. Ez azt feltételezi ugyanis, hogy az összegzésben az ajánlatkérő nem jelölte meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, és ennek megfelelően nem is hívta fel az igazolások benyújtására. A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége

Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő– egyáltalán nem, vagy kizárólag határidőn túl nyújtott be igazolást, vagy– a – valamely kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint (adott esetben) a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében – hiányosan benyújtott, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő– egyáltalán nem, vagy kizárólag határidőn túl nyújtott be igazolást, vagy– a – valamely kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint (adott esetben) a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében – hiányosan benyújtott, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. § (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró oki, alkalmassági igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő kihirdetésének lehetősége, ez azonban egyszerűen annyit jelent, hogy a második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlással történő bevonása szempontjából fontosak.A Kbt. 71. § (1) bekezdésének általános szabálya értelmében azonos feltételekkel kell minden gazdasági szereplő számára biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, mely a 71. § (3) szerint csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a közbeszerzési törvény 69. §-ának (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró okokra, alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
1
2