63 cikk rendezése:
1. cikk / 63 Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
2. cikk / 63 Kettős hiánypótlás tilalma
Kérdés: A kettős hiánypótlás tilalmába ütközik-e, ha az ajánlattevő hiánypótlásban benyújt egy iratot, ami azonban épp érvényességét vesztette, mire a hiánypótlási határidő beállt?
3. cikk / 63 Nulla érték az ártáblázatban átalánydíjas szerződés esetében
Kérdés: A kérdéses beszerzés tárgya szolgáltatás- megrendelés, átalányáras elszámolás alapján kerül sor fizetésre. A felolvasólapon a mindösszesen ár szerepel, amelynek alátámasztására kellett az ajánlattevőnek benyújtania egy tízsoros árrészletező táblázatot. Az ajánlattevő az árrészletező táblázatban egy lényeges tételsort egyáltalán nem árazott be, de beírt egy nullát, mivel eredetileg a sor üres volt. Érvénytelen, hiánypótoltatható, indokolás kérhető?
4. cikk / 63 Árindokolás ellentmondásai
Kérdés: Mit tehetünk ajánlatkérőként, ha az aránytalanul alacsony ár indokolásából arra lehet következtetni, hogy az ajánlattevő nem egyedül teljesíti a szerződést, de az ajánlatban nemleges nyilatkozatot tett az alvállalkozó bevonására? Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot?
5. cikk / 63 Összeférhetetlenség az ajánlatkérő műszaki értékelőcsapatában
Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.
6. cikk / 63 Hiánypótlás más árfolyam alkalmazásával
Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírta, hogy az ajánlattevőknek az ártábla egyik tételét 400 Ft/EUR árfolyamon átváltva forintban kell megadnia, azonban az ajánlattevő – módosítva az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott ártáblát – 365 Ft/EUR árfolyammal számolva adta meg. Az ajánlatkérő felvilágosításkérést küldött, amelyre az ajánlattevő úgy javította az ártáblát, hogy az értékelés alá eső mindösszesen ajánlati ár módosítása nélkül elvégezte helyesen az átváltást, azaz 400 Ft/EUR árfolyamnak megfelelően tüntette fel az érintett (átváltandó) tételt, és ezzel arányosan a többi tétel összegét csökkentette, de a végösszeg ugyanaz maradt. Érvényes lehet így az ajánlattevő ajánlata?
7. cikk / 63 Szükségtelen dokumentumok benyújtása és iratbetekintése
Kérdés: Az ajánlatkérőnek miként kell kezelni az ajánlattevő által benyújtott olyan dokumentumokat (pl. termékadatlapok), amelyek benyújtását az ajánlatkérő nem kérte, nem írta elő? Figyelmen kívül kell hagynia, vagy ellentmondás esetén felvilágosításkérést kell kérnie? Továbbá, ha a 2. helyezett ilyen (azaz az ajánlatkérő által benyújtani nem kért) dokumentumokra kér iratbetekintést, hogyan járhat el jogszerűen az ajánlatkérő? Megmutathatja ezeket a dokumentumokat?
8. cikk / 63 Üzleti titok indokolásának hiánypótlása
Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti eljárást bonyolítunk le árubeszerzésre. Az egyik ajánlatban üzleti titok szerepel. Az ajánlattevő csatolta az ajánlatban az üzleti titokká nyilvánítás indokolását, azonban véleményünk szerint az nem meggyőző. Ajánlatkérőként kötelesek vagyunk további indokolást kérni? Ha igen, hány alkalommal? Lehetőségünk van kiegészítő indokolásokat is bekérni, mint az alacsony ár indokolásánál?
9. cikk / 63 Felvilágosításkérés ajánlatkérő által igényelt igazolási mód esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő egy adott termékre vonatkozó műszaki paraméter alátámasztására termékadatlapot kért, amelyet az ajánlattevő be is nyújtott. Ennek ellenére az ajánlatkérő kérhet felvilágosításkérést arra hivatkozással, hogy a piaci ismeretei alapján az adott termék nem a termékadatlapon szereplő mérettel rendelkezik? Köteles elfogadni az ajánlatkérő a kért igazolási módot, jelen esetben a termékadatlapot, vagy ha kétsége támad, akkor kérhet felvilágosítást az ellentmondás feloldására?
10. cikk / 63 Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén
Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
