Értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet kötelező alkalmazása

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni az értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...hogy időközben az új hatályba léptető rendelkezés szintén érthető úgy, mintha a kormányrendeletre vonatkozna. A Miniszterelnökség gyakorlata értelmében az ellenőrzés a 2019-es évet érintette. Azóta a jelenlegi felhatalmazó rendelkezés – a 2020. július 1-je...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] ...a gyártósor modernizálása során együttesen kezeli maga az ajánlatkérő is a három gépet. Így a 19. § és a rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a három gép beszerzése során a becsült érték alapján mind a három tárgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Rezsimváltást eredményező szerződésmódosítás lehetősége

Kérdés: Módosítható-e a szerződés, ha a módosítás eredményeként elért szerződéses érték már eléri a közösségi értékhatárt? Tehát ha összeadom az eredeti becsült értékkel, akkor már eléri a közösségi rezsimet. Ebben az esetben lehet módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...volna meg.A fenti, 141. § (2) bekezdés csak egy lehetősége a szerződésmódosításnak, mely a módosítás mértékéhez köthető, és gyakorlatilag automatikus szerződésmódosítást tesz lehetővé. Ebben az egy esetben a kérdésre adott válasz, hogy nem lehet módosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...értékét is – Kbt. 17. §-ának (5) bekezdése.A műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egység az Európai Unió Bírósága gyakorlata alapján került elfogadásra, azonban önmagában nem értelmezhető, ezért nem tekinthető automatikusan minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalos közbeszerzési tanácsadók tevékenységére, ahivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzésigyakorlatra és annak igazolására, a hivatalos közbeszerzési tanácsadóknévjegyzékére, annak vezetésére, valamint a névjegyzékbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Egybeszámítási kötelezettség építési beruházásoknál

Kérdés: Mit jelent az egybeszámítási kötelezettség a gyakorlatban építési beruházás esetében? Például, ha az önkormányzat 2009 júniusában közbeszerzési eljárást (általános egyszerű eljárást) folytatott le építési beruházás keretében utak felújítására (értéke nettó 16 millió forint), és 2009 októberben egy újabb utca felújítását szeretné elvégeztetni (kb. nettó 4 millió forint), akkor már ez a beruházás is a közbeszerzés hatálya alá fog esni?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámításra a Kbt. 40. §-a tartalmazza az irányadórendelkezéseket.E szerint három – együttes – feltétele van azegybeszámításnak:– a beszerzésekre egy költségvetési évben (vagy 12 hónapalatt) kerül sor,– a beszerzésekre egy ajánlattevővel lehetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Közbeszerzési megállapodás

Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés közbeszerzési megállapodás hatálya alá tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás I.függelékében meghatározott szervek által végzett beszerzésekkel kapcsolatostörvényekre, rendeletekre, eljárásokra, vagy gyakorlatokra vonatkozik. A hivatkozott I. függelék 5 mellékletre van osztva. – az 1. melléklet a központi kormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Értékhatárok 2009-ben

Kérdés: Változnak-e 2009-ben a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából változnak,továbbá 2009. április 1-jétől az eljárásrendek változása az értékhatárokértelmezését is érinti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2009. január1-jétől 2009. március 31-éig maradnak a 2008. évre irányadó értékhatárok, akövetkezők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Közbeszerzési Megállapodás (GPA) hatálya

Kérdés: Mi tartozik a GPA hatálya alá a hirdetményminta egyik kérdésében, amelyre mindig igennel válaszolunk, bár nem vagyunk benne biztosak, és nem is találjuk a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapodás I.függelékében meghatározott szervek által végzett beszerzésekkel kapcsolatostörvényekre, rendeletekre, eljárásokra vagy gyakorlatokra vonatkozik. A hivatkozott I. függelék öt mellékletre van osztva, azalábbi csoportosítás szerint: – az 1. melléklet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kbt. 293. és 29. §-ának alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 43. címe alatt szereplő 293. § a) pontja értelmében a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre és az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rész alkalmazásában ajánlatkérők a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel. A kérdésre okot adó esetben egy magyar magánszemélyek tulajdonolta gazdasági társaság (korlátolt felelősségű társaság), amely a kis- és középvállalkozások közé sorolható, szoftverfejlesztési szolgáltatás tárgyában kíván megrendelőként szerződést kötni. Az ellenszolgáltatás értéke nettó 20 millió forint, ebből 14 millió, tehát több mint ötven százalék állami és EU-forrásból származna. Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a tárgyi esetben a megrendelő a Kbt. 293. §-ának a) pontjára figyelemmel nem minősül ajánlatkérőnek, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződhet szoftverfejlesztési szolgáltatás megrendelése tárgyában? A fentiek tükrében hogyan értelmezhető a gyakorlatban a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel?
Részlet a válaszából: […] ...ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelyneknem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése, vagy azeredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása, valamintcélzott alapkutatás, azaz a tudományos ismeretek bővítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
1
2
3