Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...alapuló, részletes építési adatbázisokat, és végül az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzését. A gyakorlatban a hasonló közbeszerzési eljárások eredményének vizsgálata is elfogadott módszer. Az építési beruházások, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség körében érvényesülő elveket, továbbá a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalásai is kellő eligazítást nyújtanak, a gyakorlatban mégis szinte beszerzési tárgyanként merül fel a részekre bontás jogszerűségének kérdése. Az Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Becsült érték meghatározása több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetén

Kérdés: Milyen módszert kell alkalmaznia a több szervezeti egységből álló ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása során? Kötve van-e a Kbt.-hez?
Részlet a válaszából: […] ...elvárásként. Természetesen többletfelelősséget ró az ajánlatkérőre, ha olyan módszert kíván alkalmazni, amelyet az évtizedes esetjogi gyakorlat talaján kikristályosodott normaszöveg kifejezetten nem nevesít. Ekkor ugyanis – jogvita esetén – azt kell majd vizsgálni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Részekre bontás tilalma több szervezeti egységből álló ajánlatkérőknél

Kérdés: Mit jelent a több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetében a részekre bontás tilalma?
Részlet a válaszából: […] ...ha a különálló működési egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír. A gyakorlatban ez nem a teljes jogi önállóság követelményét jelenti, hanem azt, hogy az érintett különálló szervezeti egység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...helye. A Kbt. alapelvei természetesen a leválasztott szerződések becsült értékének meghatározása során is szem előtt tartandók. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy amennyiben valamely közbeszerzés keretében 20%-ot meg nem haladó értékű, tárgyukat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Egybeszámítás informatikai rendszer bevezetése tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Szeretnénk bevezetni egy informatikai rendszert, illetve a bevezetés után gyakorlatilag azonnal szükségünk lesz supportra is. Ezt elvileg akár a bevezető cég is el tudná végezni. Egybe kell-e számítani a két beszerzési tárgyat, amikor az egyik áru és a másik szolgáltatás? Milyen EUB-döntéseket érdemes megnézni hasonló kérdés eldöntésekor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban arra irányul, hogy a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése értelmezésében irányt mutasson. Az érintett normaszöveg ugyanis külön-külön szól az egyes beszerzési tárgyakról, azonban a műszaki és gazdasági funkcionális egység értelmezése során ez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Esetünkben a funkcionális egység fennállása a vízelvezetési probléma miatt fennáll, melyet tágan kell értelmezni.Az ítélkezési gyakorlat szerint a vitatott szerződések megkötésének egyidejűsége, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények hasonlósága,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...eset tehát segít annak elhatárolásában, milyen formában és módon van lehetőség a tervezőt igénybe venni az ajánlattétel során, azaz gyakorlatilag bevonni az ajánlattételbe.A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban szigorúbban értelmezte a kormányrendelet 18. §-át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Közbeszerzési tárgy értékének meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Nem értem a következő helyzetet. Eddig ahol közbeszerzéssel találkoztam (például irodabútorok beszerzése, céges autók javítása), minden esetben drágább volt a vásárolt termék vagy a szolgáltatás, mint a "szabadpiacon". A közbeszerzésnél – ha jól tudom – épp ennek az ellentéte kellene, hogy érvényesüljön. Miért van ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett termékek jellegzetesen központosított közbeszerzésben kerülnek beszerzésre. A központosított közbeszerzésben ún. keretmegállapodásos eljárások keretében kerül sor több keretmegállapodásos partnerrel keretmegállapodások megkötésére. Ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] ...a gyártósor modernizálása során együttesen kezeli maga az ajánlatkérő is a három gépet. Így a 19. § és a rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a három gép beszerzése során a becsült érték alapján mind a három tárgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
1
2
3