Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének terjedelme

Kérdés: Cégünknek egyes eljárásoknál kapacitást nyújtó szervezetet kell igénybe vennie referencia igazolására. Nyertes ajánlattétel esetén szükséges-e a kapacitást nyújtó szervezettől beszerezni az általunk megajánlott terméket (amire nekünk referenciát igazoltak), vagy a teljesítésbe való bevonásként elegendő mértékűnek számít, ha a kapacitást nyújtó szervezet szakmai tanácsot ad, üzembe helyez, szervizszolgáltatást nyújt, applikációs feladatokat ellát stb. bizonyos értékben?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenysége nem minősül alvállalkozói tevékenységnek, melyet az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez igénybe vesz. Ezt a joggyakorlat úgy alakította ki, hogy a termék biztosítása maga nem minősül alvállalkozói tevékenységnek, de minden más (üzemeltetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […] ...jellegéből és logikájukból adódóannem jelentenek segítséget, azért részünkről a CPV-alapú egybeszámítást nemtartjuk a hazai gyakorlati tapasztalatok alapján alkalmazhatónak. Ennek oka,hogy nem lehet megmondani egységesen, hogy milyen szintű kódok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Erőforrás-szervezettel kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között elő­írta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ában az alábbi definíciókat olvashatjuk:– 2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely aközbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében azajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;– 3/D. erőforrást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a minősített ajánlattevők jegyzéke azalkalmassági kritériumok vonatkozásában azonos kötelezettségeket határoz megminden beszerzési tárgy vonatkozásában, mégpedig becsült értéktől függetlenül. A közbeszerzési törvény 12. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Szakértői tevékenység besorolása

Kérdés: Mire vonatkozik a Kbt. 4. számú mellékletében a 27. kategóriában hivatkozott "egyéb szolgáltatások" megjelölés? A közbeszerzési szakértői tevékenység ebbe a kategóriába tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan nem létezik Közbeszerzések Tanácsa Elnöki Ajánlás, a gyakorlat azonban még nem tette egyértelművé, mit rejt az "egyéb szolgáltatások" megjelölés. Javasoljuk a hirdetményben való megjelölés esetében az előzetes konzultációt a Szerkesztőbizottsággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Mentesülés a Kbt. alkalmazása alól, egyéb szolgáltatások meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési levelek 2. száma 63. kérdésére adott válasszal kapcsolatban: a Kbt. 296. § g) pontja (4. számú melléklet) kivételt jelent-e az egyszerű eljárás alól, vagy sem? Melyek az "egyéb" szolgáltatások?
Részlet a válaszából: […] ...sem, ha a Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az utalt melléklet szerinti szolgáltatásokat (például szállodai és éttermi szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Építési beruházás értelmezése

Kérdés: A gyakorlatban hogyan kell kezelni a Kbt. építési beruházás fogalmát? Hova sorolandó a korszerűsítés és a felújítás?
Részlet a válaszából: […] ...építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.A gyakorlati alkalmazás problémái miatt hangsúlyozni kell, hogy a Kbt.-ben, illetőleg annak hatásterületén a jogalkalmazás kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.