Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása

Kérdés: Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Részlet a válaszából: […] ...kitér arra, hogy "Az iránymutatás a Szerződéseknek, a közbeszerzési irányelveknek, valamint az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának a Bizottság általi értelmezését tükrözi. Megjegyzendő, hogy az uniós jog kötelező erejű értelmezése végső soron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Beszerzési ár igazolása központosított közbeszerzésnél

Kérdés: A 168/2004. kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének d) pontjával kapcsolatban kérdezem, hogy ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazása hogyan értendő, tekintettel arra, hogy a kiemelt termékek esetében az ott levő áraknál az esetek többségében mindig lehetne olcsóbbat találni ugyanabban a kategóriában és minőségben. Hogyan élhet az ajánlatkérő jogszerűen a jogszabályban biztosított lehetőségével, ha kötelezően a rendelet hatálya alá tartozó intézmény?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet 7. §-ában felsorolt lehetőségeket érdemes áttekinteni a kérdésben megfogalmazott d) ponttal kapcsolatban.A 7. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Keretszerződés-kötés lehetősége keretmegállapodásos eljárás első részén kívüli eljárásban

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség – keretmeg­állapodásos eljárás első részén kívüli eljárásban – keretszerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerben kívánja ízlés szerint lehívni az igényelt mennyiségeket, változtatva ezzel az eredeti szerződés tartalmát, gyakorlatilag egyedi szerződéseket kötve. A két eljárást és az az alapján megkötött szerződést ennek megfelelően kell lehatárolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Ajánlatkérő megrendelési kötelezettsége keretmegállapodásos eljárás alapján

Kérdés: A dokumentációval megküldött szerződéstervezet azt tartalmazza, hogy a keretszerződés alapján a megrendelő a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában nem köteles azok megrendelésére, a szerződés az ő oldalán nem keletkeztet megrendelési kötelezettséget. Ez így jogszerű? Elkészítjük a pályázatot, kalkulálunk, kapacitást biztosítunk, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem rendel meg az ajánlatkérő semmit? Jár-e ilyenkor kártérítés, van-e lehetőség a szerződés/dokumentáció megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásos eljárás keretein belül az ajánlatérő gyakorlatilag főszabályként nem vállal kötelezettséget arra, hogy az általa meghatározott kereteken belül közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve egy esetben.A Kbt. 109. §-ának (5) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Ajánlati felhívás közzétételének Kbt. szerinti feltétele központosított közbeszerzéseknél

Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] ...összhangban kell aközbeszerzését megvalósítani, azaz az anyagi fedezettel, véleményünk szerint azintézménynek kell rendelkeznie. A gyakorlatban az valóban probléma lehet, hogy ugyanakkornincs a hivatkozott kormányrendeletben olyan rendelkezés, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Harmadik személy alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat tartalma

Kérdés: A harmadik személy alkalmasságára, kizáró okok igazolására vonatkozóan a Kbt. semmilyen igazolási módot nem ír elő, az ajánlattevőnek csak arról kell nyilatkoznia, hogy a teljesítés melyik részében fogja igénybe venni azt. Ezek szerint, ha valakinek fennálló szerződése, keretszerződése van egy beszállítóval, amelynek mértékét, körülményeit nem kell módosítania a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez, a beszállítója nem minősül alvállalkozónak. A szerződés teljesítésében való közreműködésének mértékétől függetlenül, csak arról kell nyilatkoznia az ajánlattevőnek, hogy miben vesz részt. A gyakorlatban a kérdéssel kapcsolatban háromféle megközelítést tapasztaltam: az első szerint a Kbt. 71. § 1. a) pontjára vonatkozó nyilatkozatban minden, a szerződés teljesítésében az ajánlattevőn kívül elvégzett tevékenység megnevezésre kerül, a másik szerint csak a 10 százalék alatti teljesítési értékkel rendelkező résztvevők, alvállalkozók tevékenységei kerülnek megnevezésre, a harmadik szerint pedig csak az alvállalkozónak nem minősülő közreműködők tevékenységei. Mi a helyes, jogszerű megközelítés?
Részlet a válaszából: […] A harmadik személlyel kapcsolatban bizony komoly gondot okozaz elkülönítés, különösen akkor, ha például külföldi ajánlattevő számára kellvilágossá tenni a kérdést. Kétféleképpen közelítenénk meg a kérdést a következőkszerint:– harmadik személy az, aki (amely) 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Erőforrás-szervezet és alvállalkozói minőség összeférhetetlensége

Kérdés: A törvény kizárja-e azt, hogy erőforrás-szervezet egyben 10 százalék alatti alvállalkozó is legyen? (A törvényből mi nem tudtuk levezetni, azaz nem tudtuk kizárni a két szerepkör azonosságának lehetőségét.)
Részlet a válaszából: […] ...és ennekszellemében kialakítani viszonyukat, azaz kikerülni a Kbt. szerintierőforrás-szervezet és alvállalkozó viszony azonosságának a gyakorlatbantiltott átfedését. A Ptk. az alvállalkozás vonatkozásában a következőrendelkezéseket tartalmazza:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Építési beruházás beszerzése központosított közbeszerzés keretében

Kérdés: Az építési beruházás központosított közbeszerzés keretében történő beszerzésére lát-e lehetőséget? Ha igen, van-e lehetőség arra, hogy az építési beruházás egyes elemeit központosított közbeszerzés keretében szerezzük be, míg más egységét egyéb (például nyílt) eljárás keretében?
Részlet a válaszából: […] ...a csatlakozás által érintett közbeszerzéseikmegvalósítása során a kormányrendelet előírásai szerint kötelesek eljárni. Ez agyakorlatban azt jelenti, hogy nem alkalmazhatják szabadon a Kbt. előírásait,amennyiben csatlakoztak, és emellett rendelni is kívánnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Hirdetményminták "kezelése" a gyakorlatban

Kérdés: Kérdésem, hogy mi az, amit ki lehet törölni egy hirdetményből jogszerűen, és mi az, amit nem. Tehát minek kell benne maradni tartalmilag, illetve a nem releváns pontokat törölheti-e az ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény tárgya és a választott eljárás típusa szerintnem releváns pontokat nyugodtan lehet törölni a hirdetményből, amennyiben nem aKözbeszerzések Tanácsa hirdetménykezelő rendszerében töltjük ki a formát, aholnem lehet törölni. Ha tehát például nyílt eljárást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Szerződés tartalmának meghatározása a dokumentációban

Kérdés: Jogszerű-e az a kiírás, amely szerint az ajánlatkérő a beszerzés keretszerződés jellegére és a beszerzendő termékek sokféleségére tekintettel a keretszerződések alapján kötendő egyes szerződések tartalmát, lehetséges mennyiségeit az ingyenesen rendelkezésre bocsátott dokumentációban határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...és (2) bekezdése].A közbeszerzési törvény fentiekben idézett előírásábólegyértelmű, hogy nem ütközik a törvény előírásába az a gyakorlat, ha azajánlatkérő a szerződés tartalmát a dokumentációban adja meg, hiszen annaktartalmaznia kell vagy a részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
1
2