Fordított értékelés alkalmazása DBR-ben

Kérdés: A DBR második, ajánlattételi részében alkalmazható a Kbt. 81. § (4), illetve (5) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő teljeskörűen elbírálja."Fenti rendelkezés gyakorlatilag a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdése alkalmazását teszi lehetővé DBR-ben, szabadságot biztosítva az ajánlatkérőknek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség körében érvényesülő elveket, továbbá a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalásai is kellő eligazítást nyújtanak, a gyakorlatban mégis szinte beszerzési tárgyanként merül fel a részekre bontás jogszerűségének kérdése. Az Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Eljárás keretmegállapodás mellékletének hatályvesztése esetén

Kérdés: A Kbt. 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén miként kezelhető az, hogy az eljárás első szakaszában rendelkezésre bocsátott keretmegállapodás mellékletei (például a műszaki tartalmat érintő belső utasítás) a verseny újranyitása időpontjában már nem hatályosak?
Részlet a válaszából: […] ...§ (6) bekezdése értelmében befolyásolhatta volna az eredeti verseny eredményét, úgy szerződésmódosítással nem kezelhető, hiszen gyakorlatilag megváltozott a műszaki tartalom, mely lényeges módosításnak tekinthető. Ebben az esetben az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. § (6) bekezdése értelmében mindenképpen jelezni kell az eljárást megindító felhívásban tárgyalásos eljárás esetében, ha esetleg az ajánlatkérő úgy szeretne dönteni, hogy mégsem tart tárgyalást. Ezt a lehetőséget viszonylag ritkán használják ki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Jegyzőkönyv megküldése tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő részére

Kérdés: A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdése alapján a tárgyalási jegyzőkönyvet azoknak kell megküldenem, akik a tárgyaláson részt vettek. A tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő azonban kéri a küldést, méghozzá előzetes vitarendezés keretében. Elküldhető-e a jegyzőkönyv a kérelmezőnek anélkül, hogy a másik két gazdasági szereplő ne indítson előzetes vitarendezési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...minden tájékoztatást meg kell adni az összes ajánlattevőnek. Esetünkben azonban az ajánlattevő nem vett részt a tárgyaláson, azaz gyakorlatilag nem kíván az eljárásban részt venni, de információt követel az ajánlatkérőtől. Mivel a 88. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...melyet nem végeztek el. Ennek megfelelően olyan tartalmat vesz át, mely valójában nem felel meg az eredeti műszaki tartalomnak, azaz gyakorlatilag szerződésmódosítás nélkül változtatja meg a szerződés tartalmát. Mivel ebben az esetben szerződésmódosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
Részlet a válaszából: […] Az alternatív ajánlattételre az eljárás során nyílt lehetősége az ajánlattevőnek, az ajánlattételt követően kötve van ajánlatához, mely nem alternatív lehetőségekre, hanem a megajánlott alternatívák közül egyre szól. A következő termék nem léphet az elfogadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén

Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
Részlet a válaszából: […] ...a következő ajánlattétel során az első ajánlattétel félreértései helyrehozhatók. Mindez nem jelenti azt, hogy az első ajánlattétel gyakorlatilag egészen másról szólhat, mint az eljárási dokumentumok. Ha például az ajánlatkérő termék és szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Árverés indítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében az árlejtés a bírálat szakaszában történik, méghozzá az ajánlatok érvényességének megállapítását követően.A kormányrendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
1
2