Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...helye. A Kbt. alapelvei természetesen a leválasztott szerződések becsült értékének meghatározása során is szem előtt tartandók. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy amennyiben valamely közbeszerzés keretében 20%-ot meg nem haladó értékű, tárgyukat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Független akkreditált közbeszerzési tanácsadói szolgáltatás központosított közbeszerzési körbe vonása

Kérdés: A központosított közbeszerzésről szóló új szabály szerint központosítják a független közbeszerzési tanácsadói szolgáltatást. Ez pontosan kire vonatkozik és főleg milyen tevékenységre? Például ajánlattevőt támogathatok tovább? Szakvéleményt írhatok egy közbeszerzési kötelezettség kapcsán? Vagy gyakorlatilag minden szerződésem megszűnik, amit az ajánlatkérőkkel kötöttem FAKSZ-ként?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. Korm. rendelet hatálya alá került – az 1. számú melléklet kiemelt termékkörébe – a járulékos közbeszerzési szolgáltatás, beleértve a felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A Kbt. 115. §-ának alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén ajogszabály-módosítást követően

Kérdés: A Kbt. új 115. §-a szerinti szabályok másként fogalmaznak, és nem érintik a határon átnyúló jelleget, ami miatt uniós forrás esetében alkalmaztuk az eljárástípust. Hatással van-e a módosítás a korábbi jogértelmezésre?
Részlet a válaszából: […] ...szigorúan vizsgálnak. A szabály bevezetésével kiküszöbölhető a szerződések mesterséges részekre bontásával kapcsolatos negatív gyakorlat, amely szerint sok esetben az ajánlatkérők egy beszerzést több szerződés útján valósítanak meg, annak érdekében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Mentesülés szerződéskötési moratórium alól nemzeti nyílt, többrészes közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás két részből áll. Mindkét részre ugyanazon ajánlattevő nyújt be ajánlatot, egyéb ajánlat egyik rész esetében sem érkezik. Alkalmazható-e a Kbt. 131. § (8) bekezdésének a) pontja, azaz mentesülnek-e a felek a szerződéskötési moratórium alól, tekintettel arra, hogy egy-egy részre kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, és nincs más érdekelt fél; vagy ilyen esetben minden ajánlat önálló ajánlatnak minősül, és összességében két ajánlat érkezett az eljárás során, így fennáll a moratóriumi kötelezettség? Változik-e a helyzet megítélése, ha ugyancsak egy-egy ajánlat érkezik minden részre, de azt nem azonos ajánlattevők nyújtják be?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés rendkívül gyakorlatias, hiszen valóban nem egyértelmű a szabályozás alapján ennek a jogkérdésnek a megítélése.A nemzeti rezsim szabályai is nyílt eljárásnak hívják az eljárás típusát a Kbt. 114. §-ának (4) bekezdésében. A 131. § egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...utal, mint speciális szabályra – kitér az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának árlejtés esetében eltérő szabályaira. Mivel a licit gyakorlatilag egy elektronikus árlejtés lefolytatását jelenti, így függetlenül attól, hogy a kormányrendeletben mint egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Szerződéses érték növelése a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása esetén

Kérdés: Lehetséges-e a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredményeként létrejött szerződést akként módosítani, hogy 15%-kal növeljük a szerződéses értéket? Lehet-e a bővítést alkalmazni, ha azzal a szerződés értéke meghaladja a háromszázmillió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...feltételrendszer azért tér el a 141. § (4) bekezdés szerinti szabálytól, mert a (2) bekezdésben nem kell indokolni a változást, gyakorlatilag automatikusan megvalósítható a %-os bővítés.Ezért a (3) bekezdés korlátja szigorúan értelmezendő, és amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandók, továbbá a törvény 75. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.Az eljárás lebonyolítása során tehát gyakorlatilag ugyanazokat a jogintézményeket kell alkalmazni, mint az uniós, illetve nemzeti rezsimben. Mozgástér például abban van, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozattétel nemzeti rezsimben az EKR-ben

Kérdés: A nemzeti kizáró okoknál hogyan tudom többszörözni az adatbázisokkal kapcsolatos tartalmat? Szükséges-e a vonatkozó Kbt. kizáró okokat is melléírni?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlat volt, hogy egyes ajánlatkérők kérték az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum nemzeti kizáró okokra vonatkozó részét úgy kitölteni, hogy az ajánlattevőknek az egyes adatbázisok és az azokért felelős szervezetek mellett az érintett kizáró okot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindító felhívást ténylegesen kiküldi.A címzettekre vonatkozó, 113. § (2) bekezdésbeli szabály az, ami a gyakorlatban sok problémát, félreértést okoz. A rendelkezés első mondatának első fordulata ugyanis azt tartalmazza, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
1
2
3