Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszából: […] ...stb.), a szerződés meghiúsulásáért azonban nem feltétlenül. Ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat szerint vis maiorra csak kivételes és kétséget kizáróan bizonyított esetekben, vagyis jellemzően akkor lehet hivatkozni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezve természetesen az ajánlatkérő kellő gondossággal történő eljárását. A következetes döntőbizottsági és bírói gyakorlat tükrében a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) alpont szerinti előre nem láthatóság a szerződés megkötésének időpontjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Esetünkben a funkcionális egység fennállása a vízelvezetési probléma miatt fennáll, melyet tágan kell értelmezni.Az ítélkezési gyakorlat szerint a vitatott szerződések megkötésének egyidejűsége, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények hasonlósága,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Alvállalkozó utólagos bevonása megjelölés hiányában, vis maior helyzetre hivatkozással

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás keretén belül, ha az ajánlattevő nem jelölt meg alvállalkozót, utólag van-e lehetőség alvállalkozót bevonni? Hivatkozhat-e az ajánlattevő vis maior helyzetre ilyenkor, ha az időben történő befejezés érdekében vonna be alvállalkozót? Ha van lehetőség alvállalkozó bevonására, mi a teendője az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...amit az eljárás során meg is tett. Ebben az esetben tehát a cserével kapcsolatos lehetőséggel nem élhet az ajánlattevő. A gyakorlatban az újonnan bejelentett alvállalkozókesetében nem gyakori, hogy az ajánlatkérő vizsgálja, volt-e korábban alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettségének hiánya a kiírásban

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kiír egy beszerzést, ehhez képest nem vállal semmire felelősséget, a szerződéskötésre, a darabszám-megrendelésre sem? (Viszont ezzel árakhoz és piaci szereplőkhöz jut.)
Részlet a válaszából: […] ...is szerződéskötési kötelezettsége keletkezik a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötésére, amely kötelezettség alól gyakorlatilag csak vis maior esetben mentesül az ajánlatkérő.Ugyan azt megteheti az ajánlatkérő, hogy az ajánlattételi határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Mentesség az ajánlatok elbírálásának kötelezettsége alól

Kérdés: Fennáll-e az ajánlatkérő kötelezettsége az ajánlatok elbírálása tekintetében akkor, ha a szerződés megkötésére, illetve annak teljesítésére nem lenne képes?
Részlet a válaszából: […] ...ok,amelynek következménye olyan körülmény bekövetkezése, amely a szerződésmegkötését, teljesítését lehetetlenné teszi. Gyakorlatilag ez a vis maioresete. A szabályozással a jogalkotó a jogbiztonság követelményét tartotta szemelőtt, és egyben kizárta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Új alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a szerződés teljesítése a közbeszerzési eljárásba bevont alvállalkozóval nem teljesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulhat, feltéve, hogy azmegfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek.Az ismertetettek a gyakorlatban egyrészt azt jelentik, hogyabban az esetben, ha az ajánlatkérő a felhívásban nem írta elő a közbeszerzésértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.