Alvállalkozó igénybevétele nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Ha bejelöltem, hogy a teljesítéshez nem veszek igénybe alvállalkozót, de mégis úgy alakul, hogy 10 százalék alatti mértékben szeretném ezt megtenni, megtehetem a nyilatkozat ellenére?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő azt jelezte, hogy nem von beharmadik személyt, vagy általában nem vesz igénybe alvállalkozót, úgyjogszerűen nem teheti azt meg. A közbeszerzési törvény a 10 százalékotmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó cseréjét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Tájékoztatás dokumentáció tartalmáról alvállalkozó részére

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban foglaltakról milyen mértékig tájékoztathatjuk a leendő alvállalkozónkat? És mi a helyzet akkor, ha a később úgy döntünk, hogy alvállalkozó nélkül indulunk?
Részlet a válaszából: […] ...nevesíti az adott alvállalkozót, azeljárás során nincs lehetősége cserélni a szereplőket. Ha azonban csak akkéntnyilatkozott, hogy harmadik személyként a 10 százalékot nem meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozó milyen tevékenységet fog folytatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Harmadik személy megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel kapcsolatban az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni. Mi a helyzet akkor, ha ezt előre nem látjuk, nem jelöljük meg, de utóbb kiderül, hogy a szerződéskötés mégis szükséges? Illetve, ha megjelöljük, de végül nem kötünk szerződést harmadik személlyel a megjelölt közbeszerzési rész vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó alkalmazása esetében. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőneknincs tudomása a harmadik személyről, így a szerződéskötés esetleges elmaradásaés az ajánlattevő saját teljesítése nem hozza hátrányos helyzetbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása,illetőleg a szerződéskötés és teljesítés tekintetében tartalmaz szabályokat.Utóbbi a szerződéskötést követő teljesítési szakaszra vonatkozó alábbiszabályokat érinti.A szerződés módosításaA Kbt. 303....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.