FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...állami építési beruházás megvalósítására irányul, és az új állami építési beruházásokról szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozik, mivel a jogszabály speciális szabályokat tartalmaz a közbeszerzési eljárások lebonyolítására. Kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Szakember lecserélése

Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely/aki az eljárást megindító felhívásban megjelölt kizáró okok hatálya alá tartozik, feltéve, ha az ajánlatkérőnek nem kell az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítania a Kbt. 73. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Műszaki egyenértékűség szabályának törlése

Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
Részlet a válaszából: […] ...amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti."A fenti szabály került hatályon kívül 2023. IX. 1-től. A hatályon kívül helyezés célja azonban nem az egyenértékűség szabályának eltörlése. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Verseny újranyitása vészhelyzeti szabályozás alkalmazásával

Kérdés: Keretmegállapodásban a versenyújranyitás összegzésének kiküldésére akkor kerül sor, amikor a 357/2022. (IX. 19.) vészhelyzeti kormányrendelet már hatályba lépett. Ebben az esetben kell szerződéskötési moratóriumot alkalmazni, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (7. §) hatályba léptető rendelkezése értelmében a rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését megelőzően indult közbeszerzési eljárások alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

In-house szerződés módosítása

Kérdés: Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] ...kell állnia a kontrollnak és a döntő befolyásnak, a magántőke-részesedés hiányának és az árbevételi követelménynek a szerződés hatálya alatt is. A j) pont esetében bonyolultabb a helyet, ugyanis ott minden szereplő részéről az ajánlatkérői státusznak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Sikerdíjas szerződés keretmegállapodás esetében

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerzővel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában van-e lehetőség arra, hogy egy forrás megrendelő általi elnyeréséhez kötötten beálló fizetési kötelezettséggel, tulajdonképpen sikerdíjas szerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást folytasson le az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...hívja, mert a későbbiekben jut forráshoz, és ennek megfelelően fizet, értelmezésünk szerint csak arra jó, hogy a szerződést korábban hatályba léptesse. Ezt a megoldást nem javasolnánk, hiszen sokkal több félreértésre ad okot, továbbá véleményünk szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

A 430/2022. kormányrendelet szerinti egybeszámítási szabály

Kérdés: Mit jelent a 430/2022. kormányrendelet azon szabálya, mely a háttérintézményekre külön szabályt jelöl, és egybeszámítást rögzít? Erre miért van szükség, és hogyan kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...értékét is egybe kellene számítani.A 4. § (1) bekezdése szerint az 1. §-ban foglaltakra tekintettel minden, az e rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött, hatályos szerződés e kormányrendelet erejénél fogva, 2022. december 31. napján megszűnik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a részekre bontás tilalma szabály erre a kivételi körre is hasonlóan vonatkozik. Tehát a felsorolás maga nem választja el őket, valójában egybe kell számítani az egyes felsorolt beszerzési tárgyakat, hiszen felhasználásuk hasonló, egymással összefügg. A 111. § f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...történő korlátozása), amellyel szemben ne lehetne öntisztázással élni. A jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne kövesse el a kizárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdésének hatálya

Kérdés: A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdése a kivételi körbe tartozó egyes szerződésekre is kiterjed (például: in-house), nem csak a közbeszerzési szerződésekre?
Részlet a válaszából: […] ...18. cikkének, 21. cikke b)-e) és g)-i) pontjának, 29. és 30. cikkének, valamint a 2009/81/EK irányelv 13. cikke a)-d), f)-h) és j) pontjának hatálya alá tartozó bármely közbeszerzési szerződés vagy koncessziós szerződés odaítélése a következők részére, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
1
2
3
17