Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt.Ezt az elhatárolást tovább erősíti a Kbt. 2023. szeptember 1-jétől hatályos módosítása is, amely alapján az ajánlatkérő a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Ajánlatkérő önkéntes reparálási lehetősége a Döntőbizottság előtti eljárásban

Kérdés: Reparálhat-e önként az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban, miután nem adott helyt az előzetes vitarendezési kérelmünknek, és emiatt jogorvoslati eljárás kezdeményezésére kényszerültünk? Mi a teendő ilyen esetben, mire tarthatunk igényt? [Az ajánlatkérő először részletes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az ajánlattevő jogorvoslati kérelmének elutasítását. Ezután váratlanul bejelentette, hogy az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége tárgyában meghozott döntését visszavonja az ajánlattevő által indított jogorvoslati eljárásra tekintettel, és egyúttal hiánypótlási felhívást bocsátott ki, mert mind előzetes vitarendezési, mind jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás kibocsátása helyett az ajánlatot jogellenesen érvénytelenné nyilvánította. A Közbeszerzési Döntőbizottság erre – az eljárás okafogyottá válása miatt – a jogorvoslati eljárást megszüntette, és végzésében úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevő részére vissza kell téríteni a lerótt igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.]
Részlet a válaszából: […] ...hatályos jogszabályok és az Ákr.-hez fűzött kommentár tükrében a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. 47. § (1) bekezdésének c) pontja alapján jogszerűen járt el, hiszen a Kbt. nem tartalmaz az Ákr.-től eltérő speciális rendelkezéseket az adott tényállásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség az írásbeli összegzés többszöri módosítására, ha az első módosítás után is szükséges változtatni azon, több előzetes vitarendezés eredményeként? Ha csak egyszer lehet módosítani, hogyan járjon el az ajánlatkérő jogszerűen ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...bírság kiszabására nem került sor. Nincs más jogszerű megoldása az ajánlatkérőnek a helyzet kezelésére, mely összhangban lenne a hatályos szabályokkal.(Kéziratzárás: 2020. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszából: […] ...november 19-étől valóban törölték a Kbt. 138. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát, mely bekezdés tartalma a módosítás hatálybalépésétől az alábbi:A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. főszabálya szerint valóban a 43. § érvényesül, azonban az EKR 2018. április 15-i kötelező alkalmazásával hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet eltérő szabályait kell alkalmazni, melyek eltérhetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőktől.Azon esetek, amelyek nem tartoznak az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet hatálya alá, az alábbiak lehetnek:Egyrészt azok az eljárási cselekmények, melyek az elektronikusan lebonyolított eljárások során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Új Kbt. visszamenőleges hatálya

Kérdés: A szerződésszegés esetére lehet visszamenőleges szabályok alapján az új törvényt alkalmazni, míg szerződésmódosítás esetében nem. Mi ennek a különbségtételnek az oka?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésmódosításra a 141. § szabályai vonatkoznak, melyekre a hatályba léptető rendelkezések 2015. de­cember 24-én az alábbi normaszöveg-tartalomra változtak.A törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Válasz előzetes vitarendezési kérelemre

Kérdés: Mit tehetünk, ha az előzetes vitarendezési kérelemre nem válaszol az ajánlatkérő? Az előzetes vitarendezési kérelmet nem az összegzés vonatkozásában nyújtottuk be, hanem még az ajánlat benyújtása előtt, értelemszerűen a korábbi Kbt. alapján indult eljárásban.
Részlet a válaszából: […] ...előzetes vitarendezési eljárásra, tekintettel arra, hogy a korábbi Kbt., azaz a 2011. évi CVIII. törvény hatálya alatt indult közbeszerzési eljárásban kezdeményezték, a 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) 197. § (2) bekezdése alapján a korábbi Kbt.-t kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Ügyvédkényszer jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Most is kell-e feltétlenül ügyvédet vinnem jogorvoslati eljárásra, vagy majd csak később, ha már az új törvény szerinti eljárásokban leszek kérelmező? (A jogorvoslati díjjal együtt nagyon drága a közbeszerzés, ezzel is lehet csökkenteni a költségeket.)
Részlet a válaszából: […] ...hatályos Kbt. szerint a képviselet valóban kötelező, mely nemcsak ügyvédi, hanem szaktanácsadói, jogtanácsosi is lehet.A törvény 145. §-ának (7) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a felelős akkreditált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
1
2
3
4