Tényleges tulajdonos meghatározása

Kérdés: Mi a járható út, ha a törvényi és a kormányrendeleti szabály a pénzmosási törvény hivatkozása körében egymásnak ellentmond? Az új vagy a régi pénzmosási törvényre kell hivatkozni a tényleges tulajdonos meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 62. § (1) bekezdésének kb) alpontja szerint kötelező kizáró ok hatálya alá tartozik az a társaság, amely nem képes megnevezni tényleges tulajdonosát. A Kbt. előzőekben megjelölt alpontja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Új pénzmosási törvény hatása a gazdasági szereplők nyilatkozataira

Kérdés: Van annak hatása a nyilatkozatainkra, hogy hatályba lépett az új pénzmosási törvény?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés azért fontos, mert a hatályos (közbeszerzési) szabályozás kifejezetten a már nem hatályos jogszabályra utal. A 2017. június 26-án hatályba lépett, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszából: […] ...és kc) alpontok.A fenti kizáró okról tehát általános értelemben nyilatkozik az ajánlatkérő az ESPD-ben, azaz ígéri, hogy nem tartozik a hatálya alá, azonban részletekről nem nyújt tájékoztatást. Ami a félreértést okozhatja, az az, hogy a fenti kizáró ok igazolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges tulajdonossal kapcsolatos értelmezési környezet nem változott az új Kbt. hatálya alatt sem. Bár a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. §-ára történő visszahivatkozás nem teljes, a tényleges tulajdonos megnevezése csak a legalább 25 százalékos tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

"Általános jellegű" nyilatkozat fogalmának értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő kijelentette, hogy az ajánlattal kapcsolatban általános jellegű nyilatkozatot nem tud elfogadni. Egyrészt, nem értjük, mit ért e kitétel alatt? Másrészt, ha véleményünk szerint a mi nyilatkozatunk nem "általános", de az ajánlatkérő szerint igen, akkor hiánypótolható a nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] ...akkor egy nyilatkozatban mind a tulajdonosi viszonyairól, mind a bevont alvállalkozók, kapacitást biztosító szervezetek kizáró ok hatálya alá nem tartozásáról képes nyilatkoztatni, eljárás megjelölése nélkül. A közbeszerzési szabályozás sem törvényi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tartalmának meghatározása

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat azzal kapcsolatosan, miszerint előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a közjegyző által hitelesített, a kizáró okok hatálya alatt nem állásra vonatkozó nyilatkozat kifejezetten tartalmazza az adott eljárás tárgyát, illetve hogy ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben fogadják el, ha keltezése későbbi, mint a részvételi/ajánlati felhívás feladásának dátuma?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő azon nyilatkozatára van szüksége, mely alapján megállapíthatja, hogy az adott eljárás vonatkozásában a cég kizáró ok hatálya alatt nem áll. Mivel több kizáró ok esetében csak a nyilatkozati elv tud érvényesülni – például nyilatkozat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Offshore ajánlattevő kiszűrése

Kérdés: Megjelent a kettős adóztatás elkerüléséről szóló útmutató, pontosabban egy felsorolás, de továbbra sem értem, hogyan kell ez alapján kiszűrni az offshore ajánlattevőt.
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben nem található az érintett ország a listában, akkor ellenőrizniük kell, hogy a kérdéses országgal Magyarországnak van-e hatályos kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye – hívja fel a figyelmet az útmutató.A Kbt. 56. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.