5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként
Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
2. cikk / 5 Teljesítési határidő meghosszabbításának lehetősége
Kérdés: A Kbt. 132. §-ának (2) bekezdése alkalmazható a teljesítési határidő előre nem látható okból történő, utólagos szerződéshosszabbítására? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek meg kell jelentetnie hirdetményt a szerződés módosításáról a Közbeszerzési Értesítőben?
3. cikk / 5 Kbt. 65. §-a (2) bekezdésének értelmezése
Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?
4. cikk / 5 Ajánlattevő kizárhatósága tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott eljárással kapcsolatban a többváltozatú, alternatív ajánlattétel lehetőségét kizártuk, ám az egyik ajánlattevő egy adott árura három árat adott, három különböző típust megjelölve a felolvasólapon. Mivel erre most még nincs ajánlati kötöttség, ajánlata ezen okból nem lehet érvénytelen, s majd a tárgyaláson, a végső ajánlata lesz érvényes, ha megad a három helyett egy árat. Jól gondoljuk?
5. cikk / 5 Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása
Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?