Elektronikus levél problémaköre az EKR-ben

Kérdés: A bírálati szakaszban az ajánlatkérő több alkalommal küld értesítést ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról. Eddig a legtöbb e-mail 1700 darab volt. A tegnapi nap folyamán 901 db e-mailnél állt meg a rendszer. Sajnos beleestünk már olyan hibába, hogy a generált e-mailek közé becsúszott 1 darab hiánypótlás, mely elég volt arra, hogy ne vegyük észre, és emiatt érvénytelen legyen egy másik eljárásban az ajánlatunk. Nem lehetne ezt úgy megoldani, mint a "régi" papíralapú rendszerben, hogy az ajánlatkérő ír egy levelet, melyben felsorolja azokat a cégeket, amelyeket adott részekben érvénytelennek nyilvánít, és ezt a levelet küldi ki akár 27 részre?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg nem oldható meg technikailag, hogy ilyen típusú csoportosítása történjen az elektronikus levélben érkező dokumentumoknak, mivel az egyes részek függetlenek egymástól. Tekintettel arra, hogy akár spambe is érkezhet az elektronikus levél, javasolt az EKR közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...cselekmények lefolytatása során valósul meg (kiegészítő tájékoztatáskérés, kiegészítő tájékoztatás nyújtása, ajánlattétel, hiánypótlási felhívás, hiánypótlás stb.). A nyilatkozattétel tehát nem szűkíthető le kötelezettségvállalásra, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Hiánypótlás központi e-mail címre

Kérdés: Mennyire célszerű élni azzal az ajánlatkérő által biztosított lehetőséggel, hogy a hiánypótlás elektronikus úton is megküldhető egy központi e-mail címre jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf-fájlként? Ha az ajánlatkérő a felhívásban a fenti fájlformátumon kívül másról nem rendelkezik, van további követelmény az ajánlattevővel szemben? Elegendő a levelezőrendszerben a kérési/olvasási visszaigazolás beállítása? Vagy az ajánlatkérő feladata, hogy tájékoztasson az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről? Ezzel szerepét veszti az eredeti példány megléte, irányadósága?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő visszaigazolja, megkapta a dokumentumot. Nem tudja ugyanis, hogy valóban a megfelelő tartalmú dokumentumot kapta meg, mely egy hiánypótlás megküldése esetében nem részletkérdés. A hiánypótlás formailag az ajánlat része, azaz ugyanazon formai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Ajánlatkérő általi dokumentum-küldés igazolása

Kérdés: Milyen módon kell az ajánlatkérőnek igazolnia, hogy megküldte az ajánlattevők részére a Kbt.-szerinti dokumentumokat? Elegendő, ha csak magát a megküldést igazolja – például e-mail vagy telefax igénybevétele esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szükségessé, hogy a másik fél adathozzáférését is igazolni tudja az ajánlatkérő, bár ez például a kiegészítő tájékoztatás, hiánypótlás, jegyzőkönyvek küldése, összegezés küldése esetében elengedhetetlen. Ha ugyanis nem kapja meg mindenki esélyegyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.