Összegzés javítása bírálóbizottság általi elírás miatt

Kérdés: Amennyiben nem az ajánlattevő oldalán felmerült hiba miatt van változás az adatokban, hanem a bírálóbizottság írta el az összegzésben foglaltakat, javíthatom-e azt, és ez módosításnak minősül-e? Mivel emiatt eredménytelen az eljárás, ilyen változás lehet-e az összegzés javításában/módosításában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése nem határolja le, hogy csak abban az esetben lehet összegzést módosítani, ha a bírálat során változás történik, mert például előzetes vitarendezés következtében, valamely ajánlattevő hiánypótlását követően mégis érvényes lesz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Eredménytelenségi ok fennállásának ellenőrizhetősége

Kérdés: Az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó kormányrendelet említ egy új eredménytelenségi okot: azt az esetet, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely nem orvosolható. Ha az ajánlatkérő erre hivatkozva eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, az ajánlattevő hogyan ellenőrizheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...424/2017. kormányrendelet valóban utal egy olyan eredménytelenségi okra, mely esetben az ajánlatkérő eldöntheti, hogy az EKR működési hibája valóban olyan jogsértést eredményezett-e, mely nem orvosolható a továbbiakban.A kormányrendelet 20. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Eljárás elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavara esetén

Kérdés: Internetprobléma miatt nem működött az árlejtés 2018 januárjában. Ebben az esetben mi a teendő? Vélhetően az ajánlatkérő hibázott. Milyen szabály, szabályok szerint kell az ajánlatkérőnek eljárnia?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az árlejtés olyan eljárásban történt, amely 2018. január 1-jét megelőzően kezdődött, így az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) hatályba léptető rendelkezése alapján a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre

Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
Részlet a válaszából: […] ...döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható – a)-g) pontok.A saját hibából történő eredménytelenné nyilvánítás okát a Kbt. nem tartalmazza, ezért ezt ebben az esetben legfeljebb az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Eredménytelen eljárás az ajánlatkérő jogsértése esetén

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésén alapul. A kérdésben jelzett e) pont olyan ajánlattevői vagy részvételre jelentkezői hiba esetében használható, mely esetben a jogszerűtlen cselekményt egyértelműen az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező végezte.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...A piacon kért legmagasabb ár vizsgálatára feltétlenül szükség van a becsült érték megállapítása során. Amennyiben az ajánlatkérő hibásan állapította meg a becsült értéket, jogsértését nem tudja majd az eljárás során reparálni, mivel nincs olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás eredményessége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a)-g) pontjai.Mivel a fentiek értelmében eredménytelenségi ok nem állapítható meg, az ajánlatkérő saját becsült értékkel kapcsolatos hibás feltételezését nem reparálhatja azzal, hogy az eljárást eredménytelenné nyilvánítja, mivel erre nem fog megfelelő indokot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Kiegészítő tájékoztatás adása jogosulatlan személy által

Kérdés: Egyik alkalmazottunk az egyik ajánlattevő kérdésére válaszolt kiegészítő tájékoztatásként, azonban a közbeszerzési eljárásban erre nem volt jogosultsága, és a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az ajánlattevő ajánlata ennek következtében érvénytelen lett. Az ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelemben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő munkatársának válaszára alapozva készítette el ajánlatának egy részét, mely az érvénytelenséget eredményezte. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben erre már nincs lehetőség, eredménytelennek sem nyilváníthatja az eljárást, mivel nincs olyan eredménytelenségi ok, mely saját hibájából eredő félretájékoztatás miatt jogszerűen alkalmazható lenne. Ezért az ajánlatkérő, amennyiben a határidők már elteltek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.