Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása

Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen rá kell kérdeznie, nem pedig általános kérdést feltenni, amely alapján a gazdasági szereplő nem tudja eldönteni, milyen hibát véthetett az EEKD kitöltésekor.A Kbt. 69. § (11) bekezdése értelmében nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Közbenső döntés "kezelése"

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésére felhívó közbenső döntést ki kell küldeni? Ha igen, akkor az ellen már lehet eljárást kezdeményezni, hogy az ajánlattevő ne csússzon le róla, hiszen az összegezés sokkal később is lehet? Abban az ajánlatkérő csak megismétli a közbenső döntés eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...bontási jegyzőkönyv alapján, de az ajánlatkérő nem hívta fel az igazolások benyújtására, az ajánlattevő tudhatja, hogy ajánlata olyan hibában szenved, melyet nem lehet hiánypótlással, felvilágosítás nyújtásával helyrehozni.Annak érdekében, hogy az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás között nem létezhet olyan eljárási cselekmény, mely egy korábbi eredménytelen eljárásban valamely ajánlat, jelentkezés formai hibáját pótolja. Hasonlóképpen nem lehet a 98. § (2) bekezdés jogalapját úgy érteni, mely szerint akár a 73. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Hivatkozás a köztartozásmentes adatbázisra az EKR-ben

Kérdés: Amikor kitöltöm az EKR-ben az EEKD-t, akkor a NAV-os kizáró oknál más a tartalom. Ebben az esetben is be kell írnom a köztartozásmentes adatbázist? Ha igen, akkor az URL című sorba?
Részlet a válaszából: […] ...megjelölni, ha a gazdasági szereplő nem tartozott a kizáró ok hatálya alá. Ez nagyon gyakran félreértéshez vezetett, az ajánlattevők hibásan nyilatkoztak, nem figyeltek az eltérésre.Jelenleg az EKR-ben az alábbi szöveg olvasható az EEKD-ban:"Megszegte-e a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Hiánypótlás lehetősége ESPD hiányos, hibás kitöltése esetén

Kérdés: Van-e olyan része az ESPD-nek, amit ha rosszul vagy hiányosan töltünk ki, nem lehet hiánypótolni? Milyen a hiánypótlási gyakorlat jelenleg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adott válaszban mindenképpen szét kell választani a hiánypótlást abból a szempontból, hogy az ESPD mint nyilatkozat hiánypótlásáról van szó, vagy az ESPD alapján benyújtásra kerülő nyilatkozatokról, melyek hiánypótlás keretében érinthetik magát az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
Részlet a válaszából: […] ...módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...2. lépésként elvégzi a bírálati cselekményeket, azaz – ha szükséges – hiánypótlást rendel el, felvilágosítást kér, számítási hibát javít, vagy aránytalanul alacsony árat stb. vizsgál;– 3. lépésként ellenőrzi a 321/2015. kormányrendelet III....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] ...azaz melyek minősülnek "helyből érvénytelennek". Ez utóbbi kategóriába soroljuk azokat az ajánlatokat, amelyek olyan érvénytelenségi hibában szenvednek, amelyek sem hiánypótlással, sem felvilágosításkérés során nem orvosolhatók, nem küszöbölhetők ki, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

EU-s székhelyű, 10 százalék feletti alvállalkozó igazolásai

Kérdés: EU-s székhelyű 10 százalék feletti alvállalkozó bevonása esetén a kizáró okok igazolásával kapcsolatban kérjük, hogy határozzák meg, milyen igazolások benyújtására van szükség! Kérjük, hogy a közjegyző előtt tett cégszerű nyilatkozatának formai előírásaira térjenek ki, illetve a banki információkkal kapcsolatos szabályokról is kérünk tájékoztatást (tapasztalatunk szerint a "sorban álló tétel" nem értelmezhető a külföldi bankok számára).
Részlet a válaszából: […] ...Útmutató az összes érintett államot, ezértaz ajánlatkérőnek magának kell egyenként utánanéznie kötelezettségeinek. Mivelfordítási hibák előfordulhatnak, vagy egyáltalán a közjegyző előtt tettnyilatkozati forma nem létezik mindenütt, ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Eltérő eljárásrend igazolások benyújtásának időpontja függvényében

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban eltérő eljárásrendet nevezett meg akkor, ha az ajánlattevő ajánlatában benyújtja az igazolásokat a kizáró okok vonatkozásában, és akkor, ha nem. E körben fennáll-e a választás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...aki azigazolásokat az eljárás során nyújtja be, ahhoz képest, aki később, azeredményhirdetést követő nyolc napon belül. Hibás tehát az az ajánlatkérőihozzáállás, hogy hátrányos helyzetbe hozza azon ajánlattevőket, akik a kizáróokokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.
1
2