23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
2. cikk / 23 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
3. cikk / 23 Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás
Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
4. cikk / 23 Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
5. cikk / 23 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
6. cikk / 23 Tervezői, kivitelezői összeférhetetlenség
Kérdés: A cégünket 10 százalék feletti alvállalkozóként megjelölő társaság 2009-ben nyertes lett egy közbeszerzési eljáráson belül együttesen kiírt tervezési és kivitelezési pályázatnak. A tervezési munkák egy része olyan létesítmények kiviteli tervdokumentációjának az elkészítését is tartalmazta, amely abban az eljárásban nem került kivitelezésre, megvalósításra. Az általuk elkészített kiviteli tervdokumentációk egy része alapján, 2010-ben az ajánlatkérő további létesítmények megvalósítását kívánja nyílt közbeszerzési eljáráson megpályáztatni. Mivel a Kbt. 10. § (6) bekezdésének a jelenleg hatályos rendelkezésre történő módosítása az indoklás szerint kifejezetten azt a lehetőséget kívánta kizárni, hogy "a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vevő személy az építmény kiviteli tervének beszerzésére irányuló eljárásban is részt vehessen", arra kérjük válaszukat, hogy az összeférhetetlenségi előírások figyelembevételével a társaság (mellyel továbbra is annak alvállalkozójaként kívánunk együttműködni), a további – részben általa tervezett – létesítmények kivitelezési munkáira vonatkozó közbeszerzési eljáráson részt vehet-e? Válaszukban kérjük, hogy részünkre szíveskedjenek megadni a törvényi hivatkozást is!
7. cikk / 23 Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség
Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
8. cikk / 23 Tervezőszervezet összeférhetetlensége
Kérdés: Tervezőszervezet engedélyezési tervet készített egy adott projektre, amelyhez a szerződés szerint a tervezőnek szerzői joga fűződik. A feladat továbbtervezésére (kiviteli tervek) vonatkozó közbeszerzési eljárás dokumentációjának részét képezi az engedélyezési terv. Részt vehet-e ajánlattevőként a kiviteli tervek készítésére induló nyílt közbeszerzési eljárásban a nevezett tervezőszervezet?
9. cikk / 23 Közbeszerzési eljárásfajta-választás, összeférhetetlenség
Kérdés: Az önkormányzat által beadott, KEOP 1.2.0. szennyvízelvezetés és -tisztítás projekt pályázat része volt az általunk mint tervező által korábban elkészített engedélyezési terv. A tervezési szerződést a 2003. évi CXXIX. törvény hatálybalépése előtt kötötték a felek. A tervezési szerződés tárgya: szennyvízelvezetés- és szennyvíztisztítás-engedélyezési és -kiviteli tervek készítése. Kérdésünk: az ajánlatkérőnek a pályázat jelen szakaszában készítendő kiviteli terv készítésére hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia? Kérdés továbbá, hogy a tenderdokumentációt a tervezési szerződés szerinti tervező cég elkészítheti-e, amennyiben a szerzői jog rögzítve van az előzőekben említett és jelenleg is hatályos tervezési szerződésben?
10. cikk / 23 Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága
Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
