Műszaki egyenértékűség szabályának törlése

Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a referencia igazolása során továbbra is előírás. Nincs tehát olyan követelmény, mely szerint az eljárást megindító hirdetményben külön részleteznie kellene az ajánlatkérőnek a mérőszámokat, mely alapján az egyenértékűséget elfogadja, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges.Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...egyenértékűséget mindenképpen el kell fogadnia az ajánlatkérőnek, és ennek megfelelően elő is kell írnia azt az eljárást megindító hirdetményében. Az a kérdés, hogy ez lehetővé teszi-e a hazai, kamarai jogosultsággal nem rendelkező, de a feltételeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Az "egyenértékűség" szabályának figyelembevétele az egyes közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az "egyenértékűség" bármilyen eljárás során alkalmazható arra figyelemmel, hogy azt a Kbt. 117. §-a említi?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (3) és (5) bekezdései teszik szükségessé a "vagy azzal egyenértékű" kifejezés alkalmazását már az eljárást megindító hirdetményben. Az alkalmazás feltételeit, korlátait is rögzíti a szabályozás, melyre valóban visszahivatkozik a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hamis adatközlés megállapíthatósága az alkalmasság alátámasztására szolgáló igazolások, nyilatkozatok nem megfelelő benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban találkoztunk a következő előírással: "Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben nem vagy az esetleges hiánypótlás követően sem megfelelően nyújtom be az alkalmasság alátámasztását szolgáló igazolásokat vagy nyilatkozatokat, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis adatközlésre vonatkozó kizáró ok fennállását fogja megállapítani, amely alapján az ajánlat érvénytelensége is megállapításra kerül a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján." Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a fenti esetekben megállapítja a hamis adatszolgáltatás tényét, és ez alapján nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtása ellenére az ajánlattevő mégsem nyújtja be referenciáját, vagy a referencia nem pontosan illeszkedik az eljárást megindító hirdetményben foglalt tartalomba, és a műszaki egyenértékűség nem állapítható meg, úgy a szándékosság sem áll fenn, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...– mind egy szakaszból álló, mind több szakaszból álló eljárásokban – az ajánlati vagy ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni, kivéve ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
Részlet a válaszából: […] ...tehát kötelességük megállapodni a megajánlott termék gyártmánytípusáról és arról, hogy az egyenértékű-e az ajánlatkérő által a hirdetményben jelzett gyártmánnyal. A megajánlott terméktől való eltérés a továbbiakban a teljesítés során nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Egyenértékűség elvének érvényesülése a műszaki dokumentációnál

Kérdés: A műszaki dokumentáció összeállításánál hogyan érvényesül az egyenértékűség elve? Kell-e műszaki leírás?
Részlet a válaszából: […] ...sarokszámokat közli az ajánlatkérő, úgy aszolgáltatás jellegéből nem következik, hogy külön műszaki leírás is készüljöna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.