Eredményhirdetés elmaradásának indokolása értékhatár alatti beszerzéseknél

Kérdés: Három ajánlatot kaptam értékhatár alatt, de egyik sem elfogadható. Köteles vagyok-e megindokolni, miért nem szeretnék eredményt hirdetni?
Részlet a válaszából: […] A 459/2016. kormányrendelet a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról 2021. január 1-jén hatályát vesztette, így a továbbiakban erre nem vonatkozik szabályozás. Amennyiben az ajánlatkérő úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Közzététel nemzeti rezsim helyett uniós rezsim alkalmazásakor

Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)
Részlet a válaszából: […] A közösségi és a nemzeti rezsim közötti szabad választás lehetőségét, amennyiben a projekt egyébként nemzeti rezsimben kerülne lebonyolításra, általános értelemben a Kbt. új, 21. § (1) bekezdésének szabálya rögzíti.A rendelkezés értelmében az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] Uniós forrásból támogatott projekt esetében vagy a Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése, vagy a (3) bekezdése alapján szükséges a támogatott szervezetnek közbeszerzési szabályokat alkalmaznia, feltéve hogy egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá − 5. § (1) bekezdés.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Támogatott projektek beszerzései nemzeti rezsimben

Kérdés: Lehetséges-e, hogy 100 százalékban támogatásból finanszírozott projekt beszerzéseit ún. nemzeti rezsimben kell lebonyolítani? Az EUTAF kifogásolhatja-e a későbbiekben, ha a nemzeti rezsim szabályai szerint ún. összefoglaló tájékoztatót tettünk közzé, és így versenyeztettünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdésére vonatkozik, mely esetben valóban a nemzeti rezsim szabályait kell alkalmazni. Ennek további feltétele, hogy az ajánlatkérő egyébként ne tartozzon a Kbt. hatálya alá.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében a Kbt. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Beszerzés kizárólagosság fennállása esetén

Kérdés: Költségvetési intézmény BKV-bérletet biztosít dolgozói számára cafeteriajuttatásként. Érdeklődnék, hogy a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti eljárást – figyelembe véve a BKV kizárólagosságát – intézetünknek le kell-e folytatnia, vagy azok "normál" eljárásban beszerezhetőek-e?
Részlet a válaszából: […] Mivel a beszerzés tárgya kifejezetten BKV-bérlet beszerzése, ezért a Kbt. 94. §-ának alábbi szabályai alkalmazhatók, tehát a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja véleményünk szerint fennáll.A Kbt. 94. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. felhatalmazó rendelkezése a kérdésbenfoglaltakkal kapcsolatban így szól. Felhatalmazást kap a kormány, hogyrendeletben szabályozza a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági,nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

251. § (2) bekezdés értelmezése különös egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 261. § (1) bekezdése szerint a különös egyszerű eljárásban alkalmazni kell – többek között – a 251. § (1)-(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a 25 millió forintot, építési beruházás esetén a 80 millió forintot el nem érő beszerzések esetén elég három ajánlattevőnek megküldeni a felhívást. A különös egyszerű eljárás értékhatárai árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 50 millió forint, építési beruházás esetén 100 millió forint. A különös egyszerű eljárásban a 251. § (2) bekezdésnek nincs értelme, vagy ez felülírja az értékhatárokról szóló útmutatót?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint itt egy jogszabály-alkotási hibáról vanszó. A Kbt. az általános egyszerű eljárás szabályai között a 252. § (2)bekezdés szerinti esetben – bizonyos értéksávban – megengedi, hogy azajánlatkérő hirdetmény közzététele helyett három ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása

Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)-(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
Részlet a válaszából: […] Nem, a közszolgáltatóknál erre nincs lehetőség. Mivel elevemagasabb a nemzeti értékhatár, mint az egyszerű háromajánlatos eljárásértékhatára klasszikus ajánlatkérők esetében, így közszolgáltatóknak nincslehetőségük alkalmazni azt, számukra csak a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Eljárásrend egyszerű, meghívásos eljárásban

Kérdés: Intézményünk a vonatkozó törvény értelmében 2008-ban a közbeszerzés értékére és az értékhatárokra figyelemmel a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti, egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, amelyre meghívásos módszert kíván alkalmazni. Kérdésem, hogy milyen mértékű ajánlattételi határidő alkalmazandó, azaz az említett eljárásban kell-e az 52 napos határidőt alkalmazni? A beküldendő ajánlatok a felújítási munka volumenét figyelembe véve rövidebb elkészítési időtartamot igényelnek. Tehát amennyiben az 52 napos határidőt is figyelembe kell venni, úgy a három ajánlat korábbi beérkezése esetén van-e lehetőség az eljárás folytatására az ajánlattételi határidő lejárta előtt?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozóan a Kbt. nemtartalmaz kötelező eljárási határidőt, ezért arra nem vonatkozik az 52 napos,Kbt. szerinti minimális időtartam. A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontjaesetében nem kerül sor hirdetmény közzétételére, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.
1
2
3
4