Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás tekintetében számos változást hozott a2010. szeptember 15-én hatályba lépett Kbt.-módosítás. Bár korábban hasonlókérdésre már válaszoltunk, a folyamatos érdeklődés miatt részletesebbenfoglaljuk össze még egy alkalommal a változások lényegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása

Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)-(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
Részlet a válaszából: […] Nem, a közszolgáltatóknál erre nincs lehetőség. Mivel elevemagasabb a nemzeti értékhatár, mint az egyszerű háromajánlatos eljárásértékhatára klasszikus ajánlatkérők esetében, így közszolgáltatóknak nincslehetőségük alkalmazni azt, számukra csak a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] Igen, változtak, melynek értelmében törlésre került az ún."háromajánlatos", azaz hirdetmény nélküli egyszerű eljárás. Bevezetésre kerültugyanakkor a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, tekintettelarra, hogy a korábbi két nemzeti rezsim és egyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Dokumentációkészítési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e ajánlati dokumentációt készíteni? Vannak-e olyan beszerzések, ahol nem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-a nyílt eljárásban kötelezővé teszidokumentáció készítését. A dokumentációnak az ajánlattétellel kapcsolatosformai és tartalmi előírásokat kell tartalmaznia, ezen túlmenően ebben kellmegadni a közbeszerzési műszaki leírást, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 252. §-a alapján a VI. fejezet szerinti egyszerűeljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást islefolytathat, ha annak az ott megjelölt valamelyik esete fennáll – a 252. § (1)bekezdésben felsoroltak közül -, például rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként – az ajánlatkérő vonatkozásában – Kbt. azalábbiakat tartalmazza:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén – értékhatár függvényében

Kérdés: A Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépő módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), úgy az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték között a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben 2009. április 1-jét követőenhirdetményes eljárást kell lefolytatni – főszabályként egyszerű közbeszerzésieljárást, vagy közösségiből lehet "kölcsönvenni" nyílt, meghívásos,versenypárbeszéd vagy keretmegállapodásos eljárást is a Kbt. 251....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Eljárásrend egyszerű, meghívásos eljárásban

Kérdés: Intézményünk a vonatkozó törvény értelmében 2008-ban a közbeszerzés értékére és az értékhatárokra figyelemmel a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti, egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, amelyre meghívásos módszert kíván alkalmazni. Kérdésem, hogy milyen mértékű ajánlattételi határidő alkalmazandó, azaz az említett eljárásban kell-e az 52 napos határidőt alkalmazni? A beküldendő ajánlatok a felújítási munka volumenét figyelembe véve rövidebb elkészítési időtartamot igényelnek. Tehát amennyiben az 52 napos határidőt is figyelembe kell venni, úgy a három ajánlat korábbi beérkezése esetén van-e lehetőség az eljárás folytatására az ajánlattételi határidő lejárta előtt?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozóan a Kbt. nemtartalmaz kötelező eljárási határidőt, ezért arra nem vonatkozik az 52 napos,Kbt. szerinti minimális időtartam. A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontjaesetében nem kerül sor hirdetmény közzétételére, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Szerződésteljesítéssel kapcsolatos közzétételi kötelezettség meghívásos eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás szerződés teljesítését/módosítását kell-e hirdetményben közzétenni (hirdetmény közzététele nélkül induló, meghívásos eljárásnál)?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.Negyedik része (43. cím-45. cím alatt) tartalmazza. A törvény 299. §-ábantalálhatók meg az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó eljárásiszabályok. A rendelkezések szerint az egyszerű eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.
1
2